Összeomló mentsvár?

Bírálják a gazdasági szervezetek az Új Magyarország fejlesztési terv részeként eddig közzétett pályázatokat. A keret alacsony, a feltételek szigorúak, ezért úgy vélik, a magyar kisvállalkozásoknak nemcsak a növekedésre, de a talpon maradásra sincs sok esélyük.

Nem reális elvárás az, hogy az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) révén pályázati pénzekben részesülő vállalkozások évi 15 százalékos átlagos árbevétel-növekedést kell, hogy elérjenek – mutatnak rá gazdasági szervezetek. A kamarák és szövetségek egyetértenek abban, hogy már ez a kitétel is komoly nehézségek forrása lesz, de kétségesnek ítélik azt is, hogy a pályázati összegeket később vissza tudják-e fizetni a cégek. Amennyiben ugyanis elmarad az árbevétel emelkedése, a korábban megítélt pénzeket kamatostul vissza kell téríteni. Komoly csalódás ez a magyar kisvállalkozások számára, ők ugyanis azt remélték, hogy a 2007 és 2013 közötti uniós pénzek segítségével képesek lesznek megakadályozni versenyképességük romlását, és behozhatnak valamit 1990 óta alig csökkenő lemaradásukból – közölték lapunk kérdésére szakemberek. Sajnálatos, hogy igen alacsony a pályázatok összege: a gazdasági operatív program keretében összesen 30 milliárd forintot lehet lehívni, ennek több mint harmadára azonban csak a külpiacokra termelő nemzetközi cégek pályázhatnak – mutat rá a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közleménye. Parragh László, a szervezet elnöke pedig arra mutatott rá, hogy az adó- és járulékemelések csaknem 630 milliárd forintot vonnak el a magyar gazdaságtól, amit aligha ellensúlyoz a mostani 30 milliárd forintos pályázati keret.
A kis cégek életét megnehezítik a körbetartozások, tartaléka a legtöbb kisvállalkozásnak nincs, ezért számukra nem a bevétel növelése, hanem a talpon maradás a reális cél – hangsúlyozta az Ipartestületek Országos Szövetsége alelnöke. Kassai Róbert hozzátette: az áruk minőségének és a termelés hatékonyságának javítása sem feltétlenül jár együtt az eladások bővülésével. Különösen úgy nem, hogy lassul a magyar gazdaság növekedése, apad a kereslet, és a mikro- és családi vállalkozások piaca a nagy nemzetközi cégek térnyerésével is csökken. Az 50 ezer kisvállalkozást képviselő szervezet alelnöke szerint a 70-75 százalékos önrész előteremtése is komoly gondokat okoz, és az igénylő további szigorú feltételekkel szembesül. Egyelőre nem tudjuk, hogy ezeket a feltételeket az Európai Unió szögezte-e le, hiszen tény, hogy a részletekbe menő szabályozás kidolgozása a magyar kormány hatáskörébe tartozik – közölte Kassai Róbert. Hozzátette: a működő vállalkozások 96,2 százaléka mikro- és családi vállalkozás, közös nemzeti érdek, hogy ezek a kis cégek minél tovább talpon maradhassanak.