Erejük egyesítéséről döntöttek a régi szép idők felelevenítésének jegyében a Julija Timosenko Tömb és a Mi Ukrajnánk tömörülés, hogy megakadályozzák – Timosenko asszony szavaival – a „bűnöző oligarchák” önkényeskedését, az ország teljes bekebelezését és kiárusítását. Kedden már gyakorlati jelét is adták annak, hogy szándékukat illik komolyan venni. Blokád alá vették a parlament elnökségét, meghiúsítva a törvényhozás soron következő ülésszakának a megnyitását. A BJUT szerint ugyanis Viktor Janukovics kormányfőnek az a kijelentése, amely szerint az oroszokkal közös gázkonzorcium alaptőkéjéhez Ukrajna tranzitvezetékeivel akar hozzájárulni, az első lépést jelenti a nemzeti érdekek elárulása felé. A kedélyeket maga az ülésteremben jelen lévő kormányfő próbálta megnyugtatni, hangoztatva, hogy szó nincs semmiféle árulásról, hiszen a tranzitvezetékek továbbra is Ukrajna elidegeníthetetlen értékét fogják képezni, ám az ellenzéki képviselőket ez nem nyugtatta meg. Annak ellenére sem, hogy a kormányfő szerint a fölösleges hecckeltés nem tesz jót az ukrán–orosz viszonynak sem. A szembenállás végül is a Naftohaz Ukraina vagyonát és a tranzitvezetékek áruba bocsátását megtiltó törvény elfogadásával fejeződött be.
A történteket az ellenzék természetszerűen győzelemként könyvelte el, ám Timosenko szerint ünnepelni majd csak azután fognak, miután az alkotmánybírósághoz benyújtott előterjesztésükre a taláros testület kimondja a Janukovics-kormány illegitim voltát, feljogosítva ezzel az államfőt a parlament feloszlatására. Elemzők szerint viszont az új választások kiírásának vajmi kevés az esélye, ugyanakkor elismerik, az államfő javaslatainak ignorálásával a miniszteri kabinetről elfogadott törvény még inkább elmélyítette a hatalmi ágak, elsősorban az államfő és a miniszterelnök közötti ellentéteket. Hétfőn ugyan Juscsenko magához kérette a kormányfőt és a házelnököt, hogy a lelkükre beszéljen, és emlékeztesse őket korábbi megállapodásaikra, köztük a nemzeti egységről aláírt egyezségükre, amelyből az államfő szerint eddig még semmi nem valósult meg, ám felvetéseire ezúttal már konkrét ígéretet sem kapott.
A belpolitikai torzsalkodás nyilvánvalóan rányomta bélyegét a keddi Ukrajna–EU külügyminiszteri szintű találkozóra is, amelynek megtartását a soros elnöki tisztséget betöltő Németország külügyminisztere eleve kétségbe vonta. Egyszerűen nincs kivel tárgyalni, kommentálta a Borisz Taraszjuk külügyminiszter személye körüli kialakult bizonytalanságot Frank-Walter Steinmeier. Taraszjuk lemondása, illetve első helyettesének, Volodimir Ohrizkónak az ideiglenes kinevezése azonban megoldotta a helyzetet. A Javier Solana távolmaradása miatt kéttagúra zsugorodott EU-trojka azonban határozottan Kijev értésére adta: Brüsszel készen áll ugyan arra, hogy új együttműködési megállapodás kidolgozásának megkezdéséről tárgyaljon, de ennél többre Ukrajna nem számítson.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség