Rendőrterror: van felelős

A miniszterelnök az első számú felelőse a tavaly őszi rendőri brutalitásnak, a tömeges önkényes letartóztatásoknak, amelyekért elnézést kell kérnie az áldozatoktól – olvasható a Civil Jogász Bizottság tegnap nyilvánosságra hozott jelentésében. A dokumentum felveti a közkegyelem kérdését is.

2007. 02. 24. 0:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Semmi garancia nincs arra, hogy március 15-én ne ismétlődhessen meg az, ami október 23-án történt, mivel a szeptemberi és októberi tömeges emberijog-sértésekért, rendőri brutalitásért felelős kormányfő és más állami vezetők továbbra is a helyükön vannak – olvasható az őszi eseményeket vizsgáló Civil Jogász Bizottság tegnap nyilvánosságra hozott, 252 oldalas jelentésében. A dokumentum szerint „minimumelvárás”, hogy a kormányfő és a helytelenül eljáró állami vezetők belássák súlyos hibáikat, megígérjék, hogy a jövőben betartják a hazai és nemzetközi normákat, és nyilvánosan bocsánatot kérnek a szeptemberi– októberi áldozatoktól. A jelentésben az áll: „a magyarellenes hisztéria megdöbbentő jelei körvonalazódtak október 23-án”, hiszen a piros-fehér-zöld zászló lobogtatása is ok volt a verésre, a megalázásra, sokaknak kicsavarták a kezéből a trikolórt, megtaposták, olykor széttépték azt.
Morvai Krisztina büntetőjogász, az alternatív bizottság társelnöke a jelentést bemutató tegnapi sajtótájékoztatón kijelentette: tömeges önkényes letartóztatások és tömeges rendőri erőszak történt tavaly ősszel a fővárosban. Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek ugyan a törvények szerint joga volt arra, hogy utasítsa a rendőrséget, de erőszak alkalmazására nem adhatott volna engedélyt – hangsúlyozta az ELTE docense, aki szerint olaj volt a tűzre, hogy a törvénytelen, hazai és nemzetközi emberi jogi normákat sértő rendőrségi beavatkozást a kormányfő szeptemberben „példamutatónak” nevezte, ezzel biztatást adva a további hatósági jogsértésekre.
*
Az alternatív bizottság társelnöke rámutatott: a kormányzat megpróbálta démonizálni a balatonőszödi beszéd elleni békés tiltakozókat, és igyekezett összemosni őket a néhány tucat agresszív rendbontóval. Morvai Krisztina arra is emlékeztetett, az előzetes letartóztatások mintegy 85 százalékát törvénytelennek minősítették a másodfokon eljáró bíróságok. A büntetőjogász kiemelte: „Nem lehet Magyarország miniszterelnöke olyan ember, akinek vér tapad a kezéhez.”
Völgyesi Miklós, a bizottság másik társelnöke szerint törvényes alapon egyértelműen megállapítható, hogy az őszi eseményekért a miniszterelnök a felelős. A Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott büntetőbírája kifejtette: a rendőrség a kormány alatt működő szerv, amely felett a mindenkori kormányfőnek irányítási joga van, akár egyedi ügyekben is. Völgyesi Miklós szerint diszkrét megfogalmazás „rendőri túlkapásnak” nevezni a „köztörvényes, közvádra üldözendő bűncselekményeket”, amelyeket a rendőrök Gyurcsány Ferenc utasítására követtek el.
Szöőr Anna pszichológus, jogász elmondta: a hatóság által okozott sérülések arról tanúskodnak, hogy a rendőrség szakmaiatlanul járt el. Az esetek 39 százaléka fejsérülés, 10-10 százaléka pedig szem- és nyaksérülés volt, ráadásul négy embernek maradandó szemsérülést okoztak a fejmagasságban kilőtt gumilövedékek. Az őszi események lélektani hátteréről Szöőr Anna kifejtette: a balatonőszödi beszéd szeptember 17-i nyilvánosságra kerülésekor morális pánik tört ki az országban, amit a kormányzat mesterségesen gerjesztett szélsőjobboldali pánikkal próbált ellensúlyozni. Juhász Imre európai jogi szakjogász arról beszélt, hogy a Kossuth tér október 23-i kiürítésekor a rendőrség maga állította elő azt a problémát, amit végül hazai és nemzetközi egyezményeket megsértve úgymond megoldott.
Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, európai jogi szakjogász szerint a Civil Jogász Bizottság munkáját leginkább az különbözteti meg a kormányhatározattal fölállított, részben kormánytisztviselőkből álló Gönczöl-bizottság ténykedésétől, hogy utóbbi nem vizsgálta emberi jogi szempontból az eseményeket. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvezetőjét nem lepték meg az őszi események, ugyanis évek óta sorozatban nyeri a különböző pereket a rendőrség ellen annak törvénysértő fellépései, gyülekezési jogot korlátozó intézkedései miatt. Gaudi-Nagy Tamás úgy vélte, napirendre kell tűzni a közkegyelem kérdését, és széles körű társadalmi vitát kell folytatni róla.
A Civil Jogász Bizottság jelentése 60 áldozat és szemtanú személyes meghallgatása, 170 esetleírás, jogvédő szervezetek (Társaság a Szabadságjogokért, Nemzeti Jogvédő Alapítvány, Magyar Helsinki Bizottság, Demokrácia Központ) beszámolói, illetve nyilvános dokumentumok, tudósítások alapján készült el, és a www.oktober23bizottsag.hu internetes címen olvasható.
A népszerű humorista, Fábry Sándor is megjelent a Civil Jogász Bizottság tegnapi sajtótájékoztatóján, sőt kérdezett is. Például azt: igaz-e, hogy idegen nyelven beszélő rendőrök is oszlattak Budapesten; vannak-e olyan információk, hogy a magukból kivetkőzött rendőrök alkohol vagy kábítószer befolyása alatt álltak, illetve, hogy azok a garázda futballhulligánok, akiket a tévéfelvételek alapján könnyen lehet azonosítani, jelenleg a rendőrség vendégszeretét élvezik-e? A kérdésekre információk híján a bizottság nem tudott válaszolni. A Civil Jogász Bizottság Morvai Krisztina tájékoztatása szerint egy alapítványt hoz létre, amely emberi jogi ügyeket karol majd föl.
Danks Emese, kormányszóvivő szerint politikailag meglehetősen elfogult, vádaskodó anyagról van szó, legalábbis ami Morvai Krisztina eddigi sajtónyilatkozataiból kiderül. – Amennyiben a Morvai-jelentés értékelhető szakmai megállapítást tesz, azt a szakemberek megvizsgálják – fűzte hozzá. Emlékeztetett, hogy a kabinet felkért egy bizottságot, amely Gönczöl Katalin vezetésével jelentést készített az őszi zavargásokról. Az anyag alapján a kormány felkérte a szaktárcákat, hogy készítsenek intézkedési tervet; ezt a dokumentumot a tervek szerint a jövő héten tárgyalja a kormány. – Mi a kormányt nem tartjuk hitelesnek – reflektált a kormányszóvivő szavaira Morvai Krisztina, megjegyezve, hogy majd az emberek döntik el, mennyire hiteles a testület jelentése.

Betiltják a gumilövedéket? Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium arra kérte a rendőrséget, vizsgálja felül a gumilövedék használatának gyakorlatát a szükségesség, az arányosság és az ésszerűség elvének figyelembevételével – nyilatkozta lapunknak Kondorosi Ferenc államtitkár. Hozzátette, a tárca vezetése fölhívta a rendőrség figyelmét az országos rendőrfőkapitány által az azonosító jelvények kötelező viselésére vonatkozó intézkedés következetes betartására is. Ismert, a napokban Franco Frattini uniós igazságügyi biztos kérte a magyar kormánytól, hogy tiltsa meg a gumilövedék használatát. Közben a rendészeti minisztérium a rendőrséggel közösen vizsgálja annak lehetőségét, hogy jogi úton érvényesítse jogvédelmi igényét Orbán Viktor azon kijelentése miatt, miszerint a rendőrség politikai parancsra cselekedett október 23-án – közölte a tárca az MTI-vel. (P. T.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.