K ampányt indít idén korunk legelterjedtebb szenvedélybetegsége, a dohányzás ellen a Magyar Tüdőgyógyász Társaság (MTT) – mondta el lapunknak Kovács Gábor tüdőgyógyász főorvos, az MTT elnökségi tagja. A tematikus esztendő a szakember szerint azért is fontos, mert az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint ma a világon 1,3 milliárd ember dohányzik, és csaknem ötmillióan halnak meg évente ezzel összefüggő betegségekben. A WHO szerint ez a szám 2020-ra megkétszereződhet, ha a dohányzási szokások nem változnak. Kimutatták azt is, hogy két ma füstölő ember közül az egyik e káros szenvedélye miatti betegségben hal meg, és a régóta cigarettázók fele középkorúan távozik az élők közül. A főorvos tragikusnak nevezte a hazai helyzetet: a 15 éven felüliek 34 százaléka gyújt rá, és évente 28 ezer, tehát egy kisvárosnyi ember hal meg ennek a következtében. A dohányzás ugyanis szinte az összes szervet károsítja, és egyik fő rizikófaktora a koszorúér-betegségnek, amely a szövődményei – például a szívinfarktus – révén vezető halálozási ok a világban. A füstölés áll az agyvérzést előidéző okok közt is első helyen; a tüdőrák miatti halálesetekért pedig a férfiaknál mintegy 90, a nőknél 70 százalékban felelős.
– Fontos tudni, hogy már a dohányfüstös környezet is rengeteg embert, köztük nem dohányzókat is veszélyeztet – mondta Kovács Gábor, majd kitért a leszokás statisztikai adataira. Ezek szerint pusztán akaraterővel az érintetteknek alig három–öt százaléka képes lemondani a füstölésről. – Társaságunk ezért minden lehetőséget megragad, hogy szenvedélyeik következményeiről tájékoztassa az érintetteket. A tüdőgondozók különféle gyógyszeres vagy gyógyszermentes módszerekkel nyújtanak segítséget a leszokóknak, de néhány hete új és hatékonyabb készítmények is a rendelkezésünkre állnak – folytatta a tüdőgyógyász. Az új szer már nem visz be nikotint a szervezetbe, de jelentősen csökkenti a dohányzás abbahagyása után jelentkező hiányérzet vagy a megvonási tünetek kialakulását. Ha pedig a dohányos mégis rágyújt, nem leli sok örömét szenvedélyében, mert a gyógyszer megakadályozza, hogy az agyba jutó nikotin hatására az elégedettségérzetet keltő dopamin felszabaduljon.
A magyar tüdőgyógyászok idén a döntéshozókat külön arra figyelmeztetik, hogy a dohányzás a költségvetésnek is árt. Három éve nemzeti össztermékünk 1,7 százaléka, vagyis csaknem 350 milliárd forint ment füstbe a dohányosok miatt. Mivel pedig akkoriban a kincstárnak csak 256 milliárd forint bevétele származott a dohányadóból, az egyenleg százmilliárdnyi mínuszt mutat. Ezért az államnak megérné, ha a leszokást támogatná – fejtette ki a szakember.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség