Csongrádban szövetkezetet hoztak létre a homokháti mangalicatenyésztők. Az ásotthalmi székhelyű szövetkezethez – a tenyésztés és feldolgozás integrációját szervezi meg – harmincnyolcan csatlakoztak, de a létszám folyamatosan növekszik. Ez azt jelenti, hogy a térségben egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg ennek a sertésfajtának a tenyésztése iránt – tudtuk meg Fackelmann Istvántól, a Homokháti Mangalica Szövetkezet elnökétől.
Az utóbbi években a sertéspiacon kialakult válság miatt nagyon sok gazda felhagyott a jószághizlalással, és most üresen állnak az ólak. A mangalica iránti fokozódó érdeklődés reményt ad a korábban sertéshizlalással foglalkozóknak, hogy ismét jövedelemhez jussanak. A homokhátiak szorosan együttműködnek a mangalica feldolgozásával foglalkozó tompai Mangary Kft.-vel, ahová hetente 30 sertést szállítanak. Abból kolbászt, szalámit, sonkát, tepertőt, zsírt és tepertőkrémet állítanak elő. Szakértők állítják, ezek a termékek részét képezik az egészséges táplálkozásnak. Ezt a Szegedi Tudományegyetem koleszterinkutatással foglalkozó tudósai is hangsúlyozzák.
Érdemes emlékeztetni arra – hallottuk több sertéstenyésztőtől –, hogy évtizedekkel ezelőtt sem voltak más véleményen a szegedi kutatók, ám akkor nyugati kollégáik ennek az ellenkezőjét állították. Azok részeseivé váltak annak a gazdasági háborúnak, amely a Pick szaláminak a világpiacról történő kiszorítása miatt robbant ki. Köztudott, hogy a Pick szalámi mangalicahúsból készül, ezért Németországban, Angliában és még néhány nyugat-európai országban orvosok bevonásával valóságos propaganda-hadjáratot indítottak, azt hangoztatva, mennyire ártalmasak a mangalicából előállított készítmények.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
