A jelenlegi kiélezett politikai helyzetben az új jegybankelnök személyének mind szakmai, mind emberi támadhatatlansága és széles körű elfogadottsága megkerülhetetlen elvárásként jelentkezik – emlékeztetnek szakértők. Járai Zsigmond utódjának feladata az euró bevezetésének előkészítése mellett a jegybank függetlenségének megőrzése lesz, ami a jelenlegi szűk mozgásteret biztosító költségvetési helyzetben igencsak nehéz feladatnak ígérkezik. A legutóbbi hírek szerint mostanra három elnökjelölt maradt versenyben: Bodnár Zoltán, az Eximbank vezetője és Surányi György, a CIB Bank vezére mellett a legtöbben Simor Andrást tartják befutónak.
Simor András
A legvalószínűbb befutónak tűnő Deloitte-vezér pályafutását a Magyar Nemzeti Bankban kezdte, ahol 1976-tól 1989-ig látott el feladatokat. Később a Creditanstalt Értékpapír Rt. vezérigazgatója lett, majd a Budapesti Értéktőzsde elnöki posztját töltötte be. 1999-től vezeti a Deloitte könyvvizsgáló cég magyarországi leányvállalatát. (Még Simor érkezése előtt a Deloitte vizsgálta két másik könyvvizsgáló céggel együtt a Postabankot is, később a tényleges adatok elferdítése miatt az állam beperelte ezen cégeket.) Simor kinevezése mellett szólhat, hogy tavaly a konvergenciatanácsban elismerésre méltó teljesítményt nyújtott, valamint a CEMI gazdaságkutató intézet tanulmányában is objektív véleményformálóként szerepelt. A legtöbb gazdasági sajtóorgánum szerint a piac is kedvezően fogadta esélyességének hírét, amelyet a Népszabadság decemberben már megszellőztetett, bár esélyeit csökkentheti, hogy támadások érik más lobbikörök részéről. Szakmai berkekben technokrataként tartják számon, aki nem köthető egyik politikai irányzathoz sem.
Surányi György
A közgazdászt 1990-ben Antall József kormányfő jelölte a Magyar Nemzeti Bank elnökének, de az új jegybanktörvény életbe lépése után, 1991 decemberében helyére Bod Péter Ákost választotta. A döntés hátterében az állt, hogy Surányi – a jegybankelnököktől elvárható függetlenséggel ellentétesen – aláírta a Demokratikus Chartát, amivel megkérdőjeleződött a pártatlansága. 1995-től 2001-ig tartó második elnöksége alatt erősen támogatta a költségvetési megszorításokat, Bokros Lajossal együtt alapvető szerepe volt a megszorítócsomag kidolgozásában. A forint egyszeri, 1995 márciusában végrehajtott jelentős mértékű leértékelése után, bevezette az úgynevezett csúszó leértékelést, amely a forint értékét előre bejelentett, csökkenő mértékben devalválta. Az infláció ekkor 28 százalékra kúszott fel, majd folyamatosan csökkenni kezdett. Surányi nevéhez fűződik a tőkepiacok liberalizációja is. Sok támadás érte az MNB bécsi leányvállalata, a CW AG. Bank több tízmilliárd forintos veszteségének kezelése miatt, illetve, hogy 1998-ban a Fidesz választási programját kritizáló levelet írt Horn Gyulának. A Népszabadság hasábjain nemrég megjelent elemzésében Surányi a 2001 és 2006 közepe közötti gazdaságpolitika szinte minden elemét elhibázottnak, felelőtlennek, az ország érdekeivel ellentétesnek tartja, így többen kétségbe vonják, hogy szeretne-e harmadszorra is jegybankelnök lenni. Emlékezetes, hogy a kiszivárogtatott balatonőszödi beszédben a kormányfő erős kritikával illette szaktudását.
Bodnár Zoltán
Bodnár Zoltán a Nemzeti Autópálya Rt. (NA Rt.) egykori vezéreként és az Állami Autópálya Kezelő Rt. (ÁAK) exelnökeként a K&H-ügy kapcsán kapott nagyobb médiamegjelenési lehetőséget. Mindkét költségvetési intézmény érintett volt ugyanis a pénzintézetnél kirobbant közel húszmilliárd forintos sikkasztási sztoriban, az ÁAK ugyanis az NA Rt.-től kapott 13 milliárd forintját éppen a kereskedelmi bank brókercégéhez helyezte ki 2002. év végén. Az eredetileg sztrádaépítésekhez szükséges földvásárlásokra, illetve informatikai fejlesztésekre elkülönített pénzmennyiség egy részét (mintegy négymilliárd forintot) később zárolta a hatóság. Az ÁAK-nál 2003 nyaráig, a brókerbotrány kirobbanásáig a vezérigazgatói tisztségét betöltő Bitvai Miklós most a Kulcsár Attila és társai ellen indított büntetőeljárás hetedrendű vádlottja.
A jegybank elnöki posztjára a hírek szerint esélyesnek tartott, jogász végzettségű Bodnár 2002-ben, mint Bitvai felettese, írt egy rövid, néhány soros felhatalmazást az ÁAK vezérigazgatójának, amelyben engedélyezte, hogy a cég 13 milliárd forintjának elhelyezésekor eltérjen a pénz kezelésére részletes utasításokat tartalmazó szerződéstől. Az összeget eredetileg egy elkülönített K&H Bank-számlán kellett volna tartani, s még a kamatokkal is elszámolni volt köteles az ÁAK az NA Rt. felé. A Bodnár-féle felhatalmazás arra vonatkozott, hogy a 13 milliárd forintot az ÁAK Rt. a K&H Bank szerződésben megnevezett számláján kívül bármely más bankszámlán is kamatoztathatja. Az irományba több hiba is csúszott: a kiváló jogászszakemberként ismert Bodnár ugyanis arra nem tért ki, hogy Bitvai
mennyi ideig térhet el a szerződéstől, milyen bankszámlákon pihentetheti a pénzt, a felhatalmazás dátumozását pedig Bodnár szerint is elírhatták. Bodnár Zoltán egyébként nem tartja magát felelősnek azért, hogy a sztrádacégek több milliárd forintját a K&H brókercégénél bűncselekmények során használták fel. Állítása szerint ugyanis 2003. június 17-ig, a bankbotrány kirobbanásáig nem volt tudomása arról, hogy Bitvai Miklós keretszerződést kötött befektetési tanácsadásra a K&H Equitiesszel. Az Állami Számvevőszék és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is összefüggést vélt felfedezni a sztrádatársaságok finanszírozási eljárása, illetve a jogszerűtlen bankügyletek között, Bodnár Zoltán azonban mindkét szervezet álláspontját megalapozatlannak tartotta. Bodnár egyébként többször is állt az MNB alkalmazásában mint alelnök és ügyvezető igazgató és főosztályvezető-helyettes.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
