Nem lehet tudni, hány és milyen jellegű konkrét fenyegetést regisztráltak október 23. óta, azt sem, indítottak-e egyáltalán valamilyen eljárást a biztonsági kockázatot jelentő állítólagos telefonok, e-mailek, levelek ügyében, az viszont biztos, hogy a rendőrségtől és a szolgálatoktól kapott információk megismerése után a nemzetbiztonsági kabinet úgy látja, indokolt a – szakértők szerint is alkotmányellenesnek minősített – Kossuth téri kordon további fenntartása. A testület ülése után Szilvásy György kancelláriaminiszter számolt be általánosságban a köztársaság létét veszélyeztető, közelebbről nem azonosítható, újabb kockázati tényezőkről. A politikus szerint „megsokszorozódtak” a parlamentnek és az állami vezetőknek címzett fenyegetések (beszámolója szerint a robbantásos, illetve a fizikai megsemmisítést kilátásba helyező fajtából is akad), ezért indokolt a „vasfüggöny” fenntartása legalább március 15-ig. Szélsőséges szervezetek ugyanis összehangolták működésüket, céljuk a fent nevezett közterület megszerzése, hogy innen kiindulva alkotmányellenes, erőszakos cselekményeket indítsanak. A rend megbontására törő csoportok (futballhuligánok, szkinhedek) igen aktívak, lőgyakorlatokra járnak, fegyvernek is használható tárgyakat hordanak maguknál (például gázspray, bokszer, vipera), kiképzéseken vesznek részt, sőt a rendőri erők megosztására törnek. – A közvetlen fenyegetés tehát az információk szerint egyértelmű – fogalmazott Szilvásy György, miután meghallgatták Petrétei József rendészeti és igazságügyi miniszter előterjesztését, az ORFK, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a Külügyminisztérium tájékoztatóját (ez utóbbi intézmény a külföldön szokásos, védett épületek biztonsági rendjéről adott információt) és a Köztársasági Őrezred írásos jelentését.
A kancelláriaminiszter a „hiteles információkat” a nemzetbiztonsági bizottsággal is megosztaná, hogy párthovatartozástól függetlenül kerüljenek képbe a testület tagjai, ezért annak összehívását kezdeményezte. A politikus tájékoztatásában úgy fogalmazott: a Kossuth téri kordon nem öncél, a szükséges intézkedésekről azonban nem tájékoztatták a nyilvánosságot, amiről elismerte, hogy hiányosság volt. Arra a kérdésre, hogy miért nem számolja fel a rendőrség a szélsőséges csoportokat, Szilvásy György úgy válaszolt: a hatóságok megteszik a szükséges intézkedéseket. Mivel a miniszter rövid tájékoztatóján csak négy kérdést lehetett feltenni, az újságírók már nem kaphattak választ a parlament konkrét veszélyeztetettségét firtató kérdéseikre.
Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője úgy reagált: régóta jól ismert szocialista szokás, hogy állítólagos szélsőséges csoportok veszélyével fenyegetnek. Ezekről a fenyegetésekről később kiderül, hogy semmilyen alapjuk nem volt. – A kormány álláspontja a vasfüggönyről furcsa fejlődéstörténeten ment keresztül. Először nem lehetett tudni a kordon okát, aztán egy Gergényi-féle intézkedésre hivatkoztak, most pedig szélsőséges csoportok veszélyével fenyegetnek – mondta Szijjártó. A politikus kiemelte: a szocialista kormány és Gyurcsány Ferenc számára a biztonsági kockázatot a gyülekezési jog, az emberek alapvető jogainak érvényesülése jelenti.
Korábban is riogattak. Az MSZP–SZDSZ 2002-es hatalomra kerülése óta a titkosszolgálat politikaformáló tényezővé vált. A Nemzetbiztonsági Hivatal a szlovák szolgálatok jelzésére hivatkozva a tavaly tavaszi választási kampány idején terrormerényleteket jövendölt, majd a szeptember 23-i Fidesz-nagygyűlés megtartását hiúsították meg egy bombafenyegetéses információra hivatkozva. (P. T.)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
