Veszélybe került az emberi tőke

A gazdaság ma uralkodó felfogása ártalmas az emberi élet minőségére: a gazdaságra hivatkozva „reformálják” az iskolai tanítást, a gyógyítást, korlátozzák a személyiség jogait, méltóságát, és semmibe veszik a közösség értékeit – hangzott el a Nemzeti Pedagógus Műhely hét végi nemzetközi konferenciáján.

2007. 02. 26. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Soha nem látott támadásnak van kitéve az emberi lét – fogalmazták meg a Nemzeti Pedagógus Műhely, a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Fiatal Magyarország Alapítvány támogatásával megrendezett háromnapos konferenciáján, ahol jeles előadók részvételével elemezték az oktatás, a nevelés és az emberi erőforrások jelenlegi válságának jeleit. A nemzetközi fórumon felszólaló Varga István, a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének (MAOSZ) alelnöke kifejtette: a családok jelentős részének jövedelme nemcsak a gyermeknevelés költségeit, de sokszor még a lakhatás terheit sem fedezik. A jelenleg zajló gazdaságpolitikai folyamatok szerinte az emberi tőkebefektetés helyett a tőkekivonás jeleit mutatják. Varga szerint a globalizáció látható nyomai Magyarországon a munkanélküliség növekedése, a gazdasági kiszolgáltatottság és a láthatatlan, de annál inkább érezhető külföldi kényszerítés pénzügyi struktúránk megváltoztatására. A MAOSZ-alelnök előadásában kitért a pénz megváltozott szerepére: az eredeti értékőrzés és csereeszköz funkciói helyett a spekuláció és a hatalmi eszköz került előtérbe. Varga példaként hozta, hogy az USA-ban mindössze hét bank kezében összpontosul a pénzforgalom több mint 90 százaléka. A hazánkat érintő változások közül kiemelte: folyamatos az ország valutatartalékaiban a forint háttérbe szorulása a nemzetközi valutákkal szemben, miközben az országból pénzkiáramlás történik.
Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke előadásában rámutatott: nemcsak az egy főre eső tőke emelkedésével és a megtakarítások növekedésével mérhető egy ország felzárkózási képessége, hanem a humán tőke megbecsülésének arányával is. A kutatás-fejlesztésbe, az oktatásba és a jövőbe fektetett pénzeknek – összességében a technikai fejlődésnek – köszönhető a legnagyobb mértékben a GDP fejlődése. Bogár László közgazdászprofeszszor felszólalásának középpontjában az a tévhit szerepelt, hogy a globalizáció lenne az emberiség egyetlen fejlődési útja. – A liberalizáció, a dereguláció és a privatizáció jelszavai a globális rendszer ráksejtjei – fogalmazott az egyetemi tanár. – 1971-ben a lakosság egészségügyi mutatói még megegyeztek Ausztriáéval, ma pedig vezető helyen állunk a daganatos és vérkeringési betegségekben – illusztrálta a lecsúszást Bogár, aki szerint az egy keresőre eső reálbér 2008-ban egy szinten áll majd az 1978-assal.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.