Soha nem látott támadásnak van kitéve az emberi lét – fogalmazták meg a Nemzeti Pedagógus Műhely, a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Fiatal Magyarország Alapítvány támogatásával megrendezett háromnapos konferenciáján, ahol jeles előadók részvételével elemezték az oktatás, a nevelés és az emberi erőforrások jelenlegi válságának jeleit. A nemzetközi fórumon felszólaló Varga István, a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének (MAOSZ) alelnöke kifejtette: a családok jelentős részének jövedelme nemcsak a gyermeknevelés költségeit, de sokszor még a lakhatás terheit sem fedezik. A jelenleg zajló gazdaságpolitikai folyamatok szerinte az emberi tőkebefektetés helyett a tőkekivonás jeleit mutatják. Varga szerint a globalizáció látható nyomai Magyarországon a munkanélküliség növekedése, a gazdasági kiszolgáltatottság és a láthatatlan, de annál inkább érezhető külföldi kényszerítés pénzügyi struktúránk megváltoztatására. A MAOSZ-alelnök előadásában kitért a pénz megváltozott szerepére: az eredeti értékőrzés és csereeszköz funkciói helyett a spekuláció és a hatalmi eszköz került előtérbe. Varga példaként hozta, hogy az USA-ban mindössze hét bank kezében összpontosul a pénzforgalom több mint 90 százaléka. A hazánkat érintő változások közül kiemelte: folyamatos az ország valutatartalékaiban a forint háttérbe szorulása a nemzetközi valutákkal szemben, miközben az országból pénzkiáramlás történik.
Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke előadásában rámutatott: nemcsak az egy főre eső tőke emelkedésével és a megtakarítások növekedésével mérhető egy ország felzárkózási képessége, hanem a humán tőke megbecsülésének arányával is. A kutatás-fejlesztésbe, az oktatásba és a jövőbe fektetett pénzeknek – összességében a technikai fejlődésnek – köszönhető a legnagyobb mértékben a GDP fejlődése. Bogár László közgazdászprofeszszor felszólalásának középpontjában az a tévhit szerepelt, hogy a globalizáció lenne az emberiség egyetlen fejlődési útja. – A liberalizáció, a dereguláció és a privatizáció jelszavai a globális rendszer ráksejtjei – fogalmazott az egyetemi tanár. – 1971-ben a lakosság egészségügyi mutatói még megegyeztek Ausztriáéval, ma pedig vezető helyen állunk a daganatos és vérkeringési betegségekben – illusztrálta a lecsúszást Bogár, aki szerint az egy keresőre eső reálbér 2008-ban egy szinten áll majd az 1978-assal.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség