Megvonták a bizalmat pártjaiktól a magyarok – sokan így értelmezik a történteket. A végeredmény lesújtó: a választásra jogosult magyarok 25-30 százaléka szavazott a magyar szervezetekre, a VMSZ-re 55 ezren – ami mindössze három képviselőre volt elég –, a Magyar Összefogás Koalíció pedig 12 ezer vokssal mandátum nélkül maradt.
Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a kialakult helyzetért a szerb polgári pártokat ostorozva közvetve az átszavazást tette felelőssé. A sikertelenségnek azonban mélyebb okai vannak, nem az volt a döntő, hogy Bojan Pajtics demokrata párti vajdasági kormányfő magyarul szólt a magyar választókhoz, sem az, hogy a VMSZ ellenőrzése alatt álló vajdasági magyar médiumok „antikampánnyal” cserbenhagyták „a lapgazdát”.
A vajdasági magyarok átszavazó része szerint a magyar pártok nem tudják megvalósítani az általuk is fontosnak tartott célokat, köztük az ország csatlakozását az Európai Unióhoz. Ehhez egy erős demokratikus koalíció kell, s arra adta voksát. Hitt a szerb pártoknak a magyarokhoz szóló ígéreteiben. A magyar pártok eddigi teljesítményét egyébként is gyengének értékelte, s szavazatának megvonásával büntette, amiért a magyar közösség az esélyegyenlőségért folytatott versengésben lemaradt. Ez elmondható a privatizációval, a foglalkoztatással kapcsolatban is, ami közvetlenül érinti az életszínvonalát. Pedig a Vajdasági Magyar Szövetség egy ideig a kormánykoalíció tagja volt Belgrádban, s a párt most is hatalmon van a tartományban.
Vajdasági elemzések szerint az anyaország és kormánya is felelőssé tehető, hogy a vajdasági magyarok ilyen meglepően nagy számban szavaztak azokra, akikről úgy gondolják, be tudják vinni őket Európába, ha már Magyarország elfordult tőlük.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
