Acélkorlátok jelképezik a demokráciát

Sokat mondanak a korlátok magyar demokrácia állapotáról három évvel azután, hogy csatlakozott az EU-hoz, és 17 évvel azt követően, hogy a Vörös Hadsereg befejezte 45 évig tartó megszállását – kezdi Judy Dempsey a Párizsban szerkesztett globális amerikai lapnak, az International Herald Tribune-nek Budapestről küldött tudósítását.
Lassan már szabállyá válik: a rövid időre Magyarországra utazó tudósítók írják meg a politikai és szociális valóságot, a rohamosan terjedő nyomort és most a demokrácia siralmas állapotát, nem pedig az évek óta Magyarországon állomásozó külföldi újságírók, akik a tények helyett a kormány konstrukcióinak kritikátlan terjesztői.
Az újságírónő acélkorlátot lát a Parlament körül, és így acélkorlátot, nem pedig „kordont” ír. Hozzáteszi: még a kommunista biztonsági erőknek sem jutott eszükbe a szovjet megszállás elleni felkelés idején, hogy eltorlaszolják az Országgyűlés épületét. Ahogyan akkor sem torlaszolták el, amikor több tízezer tüntető gyűlt össze 1989-ben a Parlament épülete előtt, demokráciát követelve. Az akkori hatóságok „gumilövedékeket sem lőttek ki, amit a rendőrség tavaly októberben megtett”. Dempsey tovább megy: „A múlt őszi tüntetések idején a rendőrség magatartásának vizsgálata kiderítette, hogy a biztonsági erők – anélkül, hogy provokálták volna – súlyosan bántalmazott tüntetőket.” Az emberek Gyurcsány hazugságbeszéde nyomán mentek az utcára. Ezt a beszédet Gyurcsány „igazságbeszédnek” nevezi. Az emberek „gyűlölik a most bevezetett reformokat, és a kormány népszerűsége egy számjegyűre esett vissza. Ugyanakkor Gyurcsányt nagyon segíti az a tény, hogy a Fidesz gyenge és megosztott” – olvasható a lapban.