Egyre több jelzáloghitelt veszünk fel

Tíz év alatt a kihelyezett jelzáloghitel-állomány 2300 milliárdról 5100 milliárd euróra bővült az Európai Unióban. Összegben a legnagyobb kintlevőség Nagy-Britanniában van, amely három éve vette át az első helyezést Németországtól – derül ki az erről szóló statisztikákból. Matthias Tiener, az Európai Jelzálog Szövetség képviselője azt mondta: a rendelkezésre álló adatok szerint 2005-ben 11 százalékos volt a bővülés mértéke, s a növekedés az előtte lévő esztendőkben sem volt alacsonyabb 8,5 százaléknál. Miután a kereslet nagy, egyre élesebb a verseny az európai hitelintézetek között.
A jelzálog-hitelezésről szóló nemzetközi banki konferencián, Amszterdamban ugyanakkor a piaci szereplők részéről megfogalmazódott, hogy a közösség egészében egységes előírásoknak kellene szabályozniuk a hitelezést. Mert az a divat, hogy a bankok új, korántsem egyszerűen megfejthető technikákkal próbálják eladni új termékeiket.
Akárhogyan is, a piac igényei alapján úgynevezett fehér könyvben adják majd ki a lehetséges szabályozási metodikát. Mellesleg a probléma – mármint az egységes szabályozás hiánya magyarországi viszonylatban is – ismerős, hiszen a tapasztalatok szerint hitelezési gyakorlata során minden, jelzálog-hitelezésben érdekelt bank saját szabályait követi. Hiába tette közzé jó másfél éve a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a javaslatait, a gyakorlat szerint a magyarországi pénzintézetek többsége nem alkalmazza az abban megfogalmazottakat. A hitelügyletek lebonyolítói szerint ugyanis nem végrehajthatók az ügyfelek érdekeit szolgáló versenyhivatali kérések. A fentebb részletezett adatsorhoz tartozik persze az is, hogy a kelet-közép-európai uniós tagállamokban bővül leginkább a lakáshitelek állománya. A növekedés tekintetében éllovasok a balti országok, míg hazánk a középmezőnyben található. A statisztikák szerint a 2004-ben csatlakozott tagállamoknál a jelzáloghitel-állomány GDP-arányos része alig nyolc százalék, míg a fejlett országokban a mutató csaknem 48 százalékos.
Mi várható hazánkban? A gazdaságkutatók előrejelzései alapján a kormányzati megszorítások az idei esztendőben visszafogják a lakossági hitelkeresletet, ami nyilvánvalóan nem használ a jelzálogalapú kölcsönöknek sem. Más felmérések szerint viszont a következő öt évben – a 2007-es várható átmeneti megingás ellenére – tovább szárnyal a jelzálogpiac, a magyarországi banküzlet egyik motorját jelentve. Hosszabb távon a jelzálogpiac 14-16 százalékos növekedését valószínűsítik a szakemberek, akik szerint a teljes piacon mintegy öt-hatszáz milliárd forintos éves kihelyezéssel számolhatnak a bankok.

Fedezet. A pénzügyi felügyelet műhelyében készült tanulmány szerint a közeljövőben az ingatlanhitelek és ingatlanbefektetési termékek iránti kereslet feltehetőleg csökken, a hitelintézeteknek számolniuk kell hitelezési veszteségeik átmeneti növekedésével is. Az ügyfelek nem fizetése esetén a bank a fedezetek érvényesítésén keresztül tudja mérsékelni veszteségeit, e fedezetek jelentős része pedig ingatlanalapú jelzálog.