Pontokba szedi a korrepetáló kommunikációs mankó, hogy szó szerint milyen helyes választ kell adnia bizonyos kérdésekre, illetve mikor, milyen kommunikációs eszközökkel kell élnie az EU-s milliárdok fölött diszponáló Bajnai Gordonnak az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) végrehajtását felügyelő eseti bizottság meghallgatásán.
A felkészítő anyag olyan fő stratégiai célokat tartalmaz, mint a „hiteltelenítés”, vagy a kérdezők „szakmaiságának” megkérdőjelezése. Bajnait egy esetleges meglepő kérdésre is felkészítették, amelyre elterelő kommunikációs stratégiát írtak elő. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetőjét a „konfliktusos” témák kezelésére is kiokították. A sorvezető az iskolákat érintő bizottsági kérdések esetén a következő kommunikációs tanácsot adja Bajnainak: „Az iskolákba nem márványpadló és aranycserép, hanem XXI. századi tudást adó eszközök kellenek.”
*
Az egyes vázlatpontok alatt a javasolt válaszokat szóról szóra megfogalmazta a „mankó” szerzője, amit Bajnainak csak be kellett magolnia. Néhány gyöngyszem ezekből: „Hiteltelenítés: a szakmailag téves vádakra, kérdésekre a kérdező hozzá nem értésének diplomatikus kiemelésével érdemes válaszolni. Például: Képviselő úr, nem pontosan ismeri az EU vonatkozó szabályait, emiatt tette fel ezt a szakmailag megalapozatlan kérdést. Engedje meg, hogy elmagyarázzam, hogyan működik ez az EU-ban.”
A kis- és a középvállalkozásokkal kapcsolatos támadó kérdések esetére meglepetésként: „Engedjék meg, hogy itt jelentsem be önöknek, hogy az EU Jeremie programján keresztül a következő hét évben 167,5 milliárd forint kedvezményes hitel, hitelgarancia vagy tőkegarancia áll majd a mikro-, családi és kisvállalkozások rendelkezésére.” A 70 százalékos önrészt firtató esetleges kérdés veszélyére javasolt válasz: „Hadd kérdezzek vissza, képviselő úr. Ön a saját pénzéből adna ingyen pénzt egy ismeretlen vállalkozásnak? (…) Kérem, ne feledjék, hogy mi az európai és benne a magyar adófizetők pénzéből gazdálkodunk. A mi felelősségünk, hogy ezt a pénzt kezeljük, hogy ne vesszen kárba. Arról nem is beszélve, hogy ezeknek a támogatásoknak nem az a céljuk, hogy életben tartsanak amúgy életképtelen vállalkozásokat. Amit mi kínálunk az adófizetőknek, az nem ajándék, hanem lehetőség…”
A február 20-i bizottsági meghallgatás jegyzőkönyve alapján Bajnai megtanulta a leckét, számos esetben a kommunikációs segédanyag szófordulatait alkalmazta. A vállalkozásokkal kapcsolatos kérdésre úgy fogalmazott: „Hadd mondjam el a bizottságnak – talán először hallhatják tőlünk – azt, hogy egy olyan kezdeményezéssel élünk, amely az unióban is új. (…) Ez az uniónak az úgynevezett Jeremie programja, amely arról szól, hogy a vállalkozások támogatásának egy új módszerét vezetjük be. (…)170 milliárd forint körüli öszszeget három alapvető formában: elsősorban mikrohitel, hitelgarancia és kockázati tőkebefektetések formájában helyezzük ki vállalkozásokhoz.” Latorczai János KDNP-s bizottsági tag kérdésére pedig a segédanyagból vett módon visszakérdezett: „Ön a saját pénzét odaadná egy vállalkozónak, hogy abból ő fejlődjön?”
A kormányoldalon nem új, hogy kommunikációs útmutatóval segítik embereik munkáját. A parlament – ugyancsak február 20-i – demográfiai vitanapján a szocialista képviselők listát kaptak a használandó és kerülendő szavakról.
origo.hu
Halálos trópusi betegség ütötte fel a fejét Magyarországon, riadót fújtak az orvosok
