A hétköznapi hímsovinizmustól a bántalmazásig címmel a napokban tartották meg Budapesten a társadalom figyelmét a nők és gyermekek elleni férfierőszakra felhívni kívánó úgynevezett Stop-Férfierőszak projekt szakmai konferenciáját. Nem véletlen, hogy a Budapesti Európai Ifjúsági Központ adott helyet a szimpóziumnak, hiszen az Európai Unió jelentős összegekkel támogatja a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség kialakítását, s a tagországok nők elleni férfierőszak felszámolására tett kísérleteit.
A tagállamok különböző intézkedései ellenére az EU országaiban nem mutat egységes képet a negatív diszkrimináció elleni fellépés. A legnagyobb különbséget akkor találjuk, ha skandináv és mediterrán országokat hasonlítunk össze. Ezt érzékeltette előadásában Szil Péter pszichoterapeuta, a Stop-Férfierőszak projekt munkatársa.
A mediterrán régió országaiban – Görögország, Spanyolország, Olaszország – még mindig jelentősek a bérkülönbségek, elvétve találni például női minisztert, a diszkriminatív álláshirdetések pedig mindennaposak. Bár a skandináv országokban jelentős előrelépés figyelhető meg, a legfőbb versenytárshoz, az Egyesült Államokhoz képest ezen a téren lemaradt az EU. A fő problémát a tagállamokban az jelenti, hogy még mindig él az a régi beidegződés, miszerint a családban csak a férfi dolgozik.
Szil Péter 1974-es külföldre távozása után egyik kezdeményezője volt az uralkodó férfiszerepet megkérdőjelező csoportoknak Svédországban és az azokból az 1980-as évek elején kinövő társadalmi mozgalomnak. Ebből a hálózatból fejlődtek ki az évekkel később létrejövő krízisközpontok és programok erőszakos férfiak számára. Később Spanyolországba került, és a „világ egyik legmacsóbb országban” vett részt olyan klubok létrehozásában, amelyekben önkritikus férfiak osztották meg egymással problémáikat. A nők elleni erőszak a nők elleni diszkrimináció legszélsőségesebb formája, ám csak egy azok közül. A nők alacsony részvétele a politikai életben (a magyar parlamenti képviselők körülbelül nyolc százaléka nő), a tanulástól és a választójogok gyakorlásától való eltiltás, tiltása (hazánkban a nők 1945 óta szavazhatnak vagyoni helyzetüktől függetlenül), a munkahelyi „üvegplafon”, amely egy bizonyos ponton túl nem engedi a női alkalmazottak előléptetését, a nők férfiakhoz viszonyított alacsonyabb bérezése néhány más kiemelkedő példája a nők tágabb társadalomban megélt hátrányos megkülönböztetésének.
A családon belüli erőszak Magyarországon legalább egymillió nőt és a hozzájuk tartozó gyerekeket érint, a problémakört mégis elhallgatás és tagadás veszi körül. A bántalmazottak félnek, a kívülállók az áldozatokat hibáztatják. A figyelemnek az erőszakos férj, élettárs felelősségre vonására kellene irányulnia, hiszen a bántalmazás sokszor szabálysértések és súlyos bűncselekmények elkövetését jelenti. Az erőszakot elkövető és az erőszakot elszenvedő személyek megítélése körül felhalmozódott tévhitek és előítéletek szövevénye az oka, hogy a beavatkozás és a megelőzés általában elmarad. A konferencián is fellelhető szakirodalomból kiderült: a családon belüli erőszak leggyakrabban tapasztalt formája a párkapcsolati erőszak, amelynek számos megnyilvánulási formája van. Ilyen a szóbeli erőszak is, amikor valaki lekicsinyli, sértegeti a nőt, vagy gúnyolódik vele, bántalmazással, veréssel fenyegeti párját, ha azzal fenyegetőzik, hogy elviszi a gyerekeket, vagy hogy öngyilkosságot követ el.
Lelki erőszak, az amikor a férfi letagad lényeges dolgokat, elzárkózik a nőtől, kizárja őt gondolataiból, érzéseiből, ugyanakkor ellenőrzés alatt tartja, végletesen féltékenykedik, a nő önbizalmát módszeresen lerombolja, önálló döntéseit rendszeresen megkérdőjelezi, vagy nem veszi figyelembe. Elszigeteli a nőt: megszabja, hogy mit és mit nem csinálhat, kivel találkozhat, kivel beszélhet, hová mehet, mit vehet föl, nem engedi, hogy másokkal barátkozzon, a családjával beszéljen, munkát vállaljon, pénzt tartson magánál. Elzárja előle a telefont, mindenhová elkíséri, folyamatosan az ellenőrzése alatt tartja otthon, munkahelyen, iskolában stb., átkutatja zsebeit, táskáját.
Létezik a gazdasági, anyagi erőszak is, amikor a férfi nem engedi, hogy a nő dolgozni járjon, vagy legyen saját pénze, illetve ha van, azt elviszi, és csak saját belátása szerint ad belőle.
A Stop-Férfierőszak projekt részeként felvilágosító kiadványok jelennek meg, szakmai képzések folynak, nálunk is megalakult az első profeminista férficsoport, és van egy információs telefonvonal is, ahol az erre kiképzett férfi ügyeletesek olyan férfiak hívását várják, akik felismerték saját erőszakos magatartásukat, és változtatni akarnak azon, vagy maguk is tenni szeretnének a nők elleni erőszak felszámolásáért.
A konferencián Teodora Tsanovska jogász, a Bulgáriai Társadalmi Nem Kutató Alapítvány munkatársa A Balkánon innen, a Balkánon túl címmel ismertette a családon belüli erőszakkal szembeni védelemről szóló bolgár törvényt és az annak megvalósítása során szerzett gyakorlati tapasztalatokat. Elmondta, hogy a családon belüli erőszak elleni törvényt Bulgáriában tízévi civil törekvést és lobbizást követően fogadta el a parlament, és elsősorban az előző rendszerben is fontos szerepet betöltő politikusok igyekeztek hátráltatni a jogalkotást. Főleg a kisebb településeken volt nehéz a paragrafusokat érvényesíteni, gyakran a rendőrség sem akart a családi ügyekbe beavatkozni. A törvény szerint a verekedő, bántalmazó férfiakat akár el is tilthatják családtagjaiktól, lakóhelyüktől, munkahelyüktől, társadalmi kapcsolataiktól, a bírság összege pedig meghaladhatja az öt- havi bolgár átlagbér mértékét is.
A hímsovinizmusról tartott konferencián Luis Bonino pszichiáter, pszichoterapeuta, a madridi Férfitanulmányok Központja igazgatójának gondolatait is megosztották a jelenlévőkkel, Wirth Judit, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NaNE) Egyesület munkatársa pedig az áldozatokkal való foglalkozás minőségi kritériumait vázolta fel.
NaNE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) Egyesület. Bántalmazott nők és gyerekek segélyvonala: 06-80/505-101 (szerda kivételével mindennap 18 és 20 óra között). Biztonsági információk külföldi munkát kereső fiatal nőknek (kedden és csütörtökön 14 és 18 óra között): 06-80/630-125. Internet: www.nane.hu.
origo.hu
Tiszta vizet öntünk a pohárba – ennyibe kerül egy lángos a Balatonnál
