Ganétűz

– Alig öt perce hirdettek eredményt, s a győztes most itt ül velem szemben! Az idei pásztor- és betyárnótagyűjtő versenyt Pomázi Patrik hetedik osztályos tanuló nyerte döntő fölénnyel, hiszen nem kevesebb, mint két nótát küldött be a pályázatra, ezeket mind a lakóhelyén, a Hajdúságban jegyezte fel. Kedves Patrik, engedd meg, hogy elsőnek gratuláljak. Gyönyörű, könnyes, mély mondanivalójú nótákat gyűjtöttél. Ilyenkor érzi az ember, hogy nincs veszve minden, talán ragyog még valami reménysugár a magyar ugaron, ha már egyszer a pásztorok és betyárok eltűntek, a régi magyar élettel együtt. Milyen módszerrel végezted a gyűjtést?
– Számítógépbe nyomtam a szöveget, aztán pikk-pakk, cédére dörrentettem, gond egy szál se. Eszelős lett!
– Mégis, hogyan szerezted meg a nóták szövegét? Felkerestél idős embereket, akik még esetleg…
– Á. Ezeket még a fater dédfaterja körmölte be a szakácskönyvbe. De lehet, hogy nem is ő, hanem valaki más. Óz, a nagy garázsmester, vagy a világszép lábszárkisasszony. Nem érdekes.
– Mindenesetre némelyik nótában csodálatos sorok tárogatóhangjai zengenek fel. Felolvasom az egyik legszebbet, komolyan mondom, könny szökött a szemembe, amikor elolvastam: Kenyerembül karét kanyarítok / ganétűznél kenyeret pirítok / ha elkíszül bográcsos ebídem / Körül üli vélem a cselídem / úgy jóllakok fordított kásával / mint egy geróf csirkepaprikással… Sajnos a dallamát nem ismerjük, mert akik tudták, már nincsenek köztünk. Mondd, Patrik, szerinted mi a ganétűz?
– Nem tudom. Kenyérpirító? Valami grillező kajagép? Infra lábszőrtelenítő lófogú csajoknak?
– Dehogy! Nézz csak utána, mivel tüzeltek régen a pásztorok kint a süvöltő pusztában. Meg fogsz lepődni! Aztán itt a fordított kása. Mit gondolsz, az micsoda?
– Szerintem valamilyen kása. De azt se tudom, mi az a kása. Lehet, hogy régi dobozos szendvics, amit az öregek vittek a vásárba. Vagy kolbász, tudja, amit kihúztak a disznóból. Vagy a gémeskútból?
– Kár találgatni, én megmondom. Bográcsban, szalonnán pirították a száraz tésztát, gazdagon megpaprikázták, de nem keverték, hanem amikor az alja már pirult, ügyesen felrázták a tetejére. Kitűnő étel volt. Érdemes megismerkedni a régi szép szokásokkal, a kivesző szavak zamatával. Szeretsz tanulni?
– Á, a francokat. Rühellek.
– Pedig aki nem tanul, azt a társadalom megvetése övezi. Jól van, nem akarlak nevelni, nem azért vagyunk itt. Mivel foglalkozol a szabad idődben? Zenét hallgatsz?
– Olyasmi. Van egy Jainendra RX nyolchuszasom, a haverom adta, az utcán találta, egy részeg hapsi feküdt rajta. Tizenhat csatornás churn 4-es chipset, nyolcórás üzemelés, elemről nyomja, de van benne aksi is, automatikus kikapcsolás, minden headsettel kompatibilis, nyolcvan gramm az egész, és kapaszkodjon meg, van hozzá mini USB autóstöltő. Zsír cucc! De a zsípíesz is jó játék.
– Látom, te már a huszonegyedik század gyermeke vagy, de hát így van ez rendjén. Mi érdekel még?
– A pocket loox, de baromira. Akinek nincs pocket looxa, az olyan, mintha nem lenne haja vagy melltetkója. Meg akarja kukkantani?
– Ez mi?
– Ember, tegye be a szemét! Ez a pocket loox! Intel mighty háromszáztizenkét megahertzes processzor, százhuszonhat megabájtos RAM, téefté érintőképernyő, lítiumionos aksi, ememcé kártyahely. Különben már van ennél jobb is, beépített hatos béhá Amaru mobile operációs rendszerrel, ami gyakorlatilag olyan, mintha pocket száztízese lenne infravörös átvitel nélkül. Izzítsam? Ráindul? Kipróbálja?
– Hallgass rám, Patrik, vedd rá erre a csodakütyüre a pásztornótákat, hogy a barátaid is meghallgassák.
– Hé, azt akarja, hogy lefejeljenek a haverok? Égjek, mint a száraz gané vagy a török tajga?