Irán ellen hangol Hollywood

Iránban a 300-as szám láttán napjainkban ökölbe szorul az emberek keze. Ez ugyanis a legújabb amerikai filmszenzáció címe, amely a görög–perzsa háború mitikussá vált fejezetét, a Kr. e. 480-ban megvívott thermopülai csatát dolgozza fel – de nem a történelem, hanem egy képregény alapján.

Hazánkban épp tegnap mutatták be az alkotást. A hazai mozik bemutatói és a világhálón letölthető kiszivárogtatott részlet alapján is érthető, az irániak miért érzik úgy, az e filmváltozat mélyen beletapos a lelkükbe. Az iráni nép ősei, a perzsák arctalan szörnyetegként próbálják benne leölni a görög hősöket, miután királyuk, a piercinget viselő, homoszexuális hajlamú Xerxész hiába próbálja elcsábítani Spárta uralkodóját, Leónidaszt.
Míg Amerika lakói özönlenek a moziba, hogy mindezt lássák, a perzsa államban a tavasz beköszöntével az iráni újévi ünnep fényét harag árnyékolja be. Amint a Time magazint Teheránból tudósító Azadeh Moaveni beszámolt róla, a fogorvostól a virágárusig mindenki beszél erről az iráni fővárosban, különösen neheztelve a filmbemutató időzítését. Úgy vélik, a filmvászon mögött az Egyesült Államok kormánya áll, így előkészítve állampolgárait Irán megtámadására. Az iránaiak számára Xerxész kora a dicsőséges múlt része, büszkék egykori királyaik bőkezűségére, a perszepoliszi palota letűnt pompájára, a világtörténelem legkorábbi emberi jogi nyilatkozatára és az ókorban szokatlan rabszolga-ellenességre. Mint a Time riporternője elmeséli, ékírásos táblák bizonyítják, hogy Perszepoliszt fizetett munkások építették, és nem rabszolgák, az udvarban bársonyköntösben jártak, és nem rongyokat viseltek.
Az amerikai film ritkán tapasztalható egységbe kovácsolta Iránban a kisembereket az állami vezetőkkel. A kormány szóvivője „sértő koholmányról” beszélt, a taxisofőrök a hírek alatt az öklüket rázták, és a teheráni média többek között olyan kommentárt fűzött hozzá: „Hollywood újabb frontot nyitott az Irán elleni háborúban.” A 300, mint a történelmi témájú amerikai adaptációk többsége, egyáltalán nem tartotta fontosnak, hogy a valósághoz hű legyen, a thermopülai csatában milliós hadsereget vonultat fel a néhány száz görög ellenében – ezt is sérelmezik Teheránban. Hérodotosz ugyan arról számol be: az ázsiai hadsereg oly hatalmas volt, hogy kiitta a folyók vizét, de a történészek ma nemcsak Iránban látják úgy, hogy a perzsa hadsereg létszáma százezres nagyságrendű volt. Az ókori szuperhatalmat most 70 millióan lakják, és – amint az egyik napilap címlapon közölte – a 300 máris ennyi ellenséget szerzett magának.