Hazánkban minden egyes előállított sertést egyedileg meg kell jelölni, s így a vágóhídra került állat azonosító adataiból az összes lényeges információ visszakereshető. Ám mindez semmit sem ér, ha a hatóságok az importtal szemben nem követelik meg ilyen szigorúsággal a nyomon követhetőség betartását – világított rá Mészáros Illés, a Sertéstenyésztők Országos Választmányának elnöke.
A nyomon követhetőség azt jelenti, hogy az élelmiszer összetételét adó összes anyagot – beleértve az alap-, adalék- és segédanyagokat – keletkezésüktől kezdve azonosítani lehet. Tavaly a hazánkban feldolgozott 3,8 millió sertésből 600 ezer származott importból, főként Lengyelországból. Ennek nagy része Mészáros Illés véleménye szerint jelöletlen sertés volt, amit többségében a nagy vágóhidak vettek át és dolgoztak fel. Hozzátette: a Szlovákiában előforduló sertéspestis miatt ez nem kezelhető elhanyagolható kérdésként. Az érdekvédő érthetetlennek tartja, hogy a közelmúltbeli élelmiszerbotrányok idején hetente több tízezer egyedi jelölés nélküli sertés érkezhetett Magyarországra. Mészáros Illés szerint a dömpingszerűen hazánkba szállított sertésimport egy év alatt mintegy 50 forinttal nyomta le a hazai, amúgy is alacsony árakat. Mindezt olyan időszakban, amikor erőteljesen emelkedett a takarmány és az energia ára. A tenyésztők 250-255 forintért tudják átadni a minőségi sertést a vágóhidaknak, költségeik megtérüléséhez viszont minimum 320 forint körüli ár lenne indokolt.
Hazánkba elvileg csak az exportáló ország állat-egészségügyi hatóságának bélyegzőjével érkezhet sertés, kereskedelmi forgalomba pedig csupán minősítésen átesett, vagyis az ezt bizonyító uniós pecséttel ellátott sertés kerülhet – világított rá Remény Ervin, a Húscéh alelnöke. Mint mondta, arról nincs konkrét információja, hogy az országban ilyen, minősítés nélküli sertés került forgalomba, ám ő is élt azzal a gyanúval, hogy történnek ilyen esetek. A helyzet tisztázása érdekében szerinte egy összevont hatósági ellenőrzésre lenne szükség – amit a Húscéh már korábban is kért –, amelyben az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, a pénzügyőrség, az adóhivatal és a fogyasztóvédelem együtt venne részt.
M.E.G.A.-botrány kicsiben. Emberi fogyasztásra alkalmatlan húst és húskészítményeket találtak egy kecskeméti élelmiszerboltban és egy hűtőraktárban – közölte tegnap a megyei főállatorvos. Molnár Zoltán elmondta: szerdán bejelentés alapján vizsgálták az élelmiszerboltot, ahol rátaláltak a fogyasztásra alkalmatlan termékekre. Ezután az élelmiszerboltot üzemeltető cég elosztóraktárát is átvizsgálták, ahol szabálytalanul tárolt húst, húskészítményeket, tejterméket találtak, s megállapították, hogy a cégnél engedély nélkül élelmiszer-csomagolást is végeztek, ezért az élelmiszerraktárt is lezárták. Szerdán késő este a zárat feltörték, s megpróbálták elszállítani az árut, ám a rendőrök tetten értek és előállítottak három személyt. (MTI)
origo.hu
Két családvédelmi juttatás válik adómentessé heteken belül
