Leértékelődött díszpolgári címek

Országos botrányt kavartak a napokban a kormánypártok abból a március elsején született, XVI. kerületi képviselő-testületi határozatból, amely felszólítja Persányi Miklós SZDSZ-es környezetvédelmi minisztert, hogy politikai szerepvállalása miatt mondjon le – 2003-ban állatkerti igazgatóként kapott – helyi díszpolgári címéről, és ugyanezt várják el Novák Dezső olimpiai bajnok labdarúgótól és edzőtől, aki éppen kitüntetése évében, 2004-ben ismerte be, hogy a hatvanas években állampárti besúgóként működött a Ferencvárosnál. Az ügyben az MSZP és az SZDSZ politikai támadással vádolta meg a helyi jobboldali többséget, miközben az érintettek jól tudták: a kitüntetett személyeket a korábbi ciklus MSZP-s polgármestere javaslatára szavazta meg az akkori többség úgy, hogy a két díszpolgárnak anynyi köze volt a kerülethez, hogy egy vagy két évvel korábban költöztek oda.
Magyarországon a XIX. században alakult ki a díszpolgárság intézménye, az akkor még különálló Pesten 1819-től, Budán pedig 1830-tól adományozhattak ilyen elismerést az akkori tanácsok, községtanácsok, majd a törvényhatósági közgyűlés, az 1873-as egyesítés után a székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése. Hazánk szovjet megszállása után 1947-ben Budapest díszpolgárává nyilvánították Joszif Visszarionovics Sztálint, a XX. század véreskezű kommunista diktátorát. Ismeretes, az 1990-ben megalakult, máig Demszky Gábor főpolgármester vezette Fővárosi Közgyűlés tizennégy éves késéssel, Magyarország EU-csatlakozása előtt két nappal tűzte napirendre a fideszes Endrédy István és az MSZP-s Moskovits Péter előterjesztését, amely méltatlannak nevezte a díszpolgárságra az emberiség, Európa, Magyarország, a magyar nép, Budapest és az itt élők ellen súlyos bűnöket elkövető Sztálint. Ugyanakkor a balliberális közgyűlési többség nem fogadta el az ellenzék javaslatát, hogy vonják vissza a diktátor kitüntetését, illetve nevét töröljék a díszpolgárok sorából, csupán úgy határozott, hogy nem tekinti díszpolgárnak.
Mindez jelzi az elismerés leértékelődését, és a XVI. kerületi eset is ezt erősíti. Utóbbi városrészben egyébként posztumusz díszpolgár Tóth Ilonka, 1956 ma is gyalázott mártírja, miként Nagy Imre miniszterelnök a II. kerületben. A XV. kerületben például Antall József miniszterelnök is ilyen címet kapott. A XIII. kerület MSZP-s vezetése 1996-tól bevezetett rendszere szerint minden évben jelölhetett egy-egy díszpolgárt az ellenzék, így lehetett díjazott például Nemeskürty István. A szimbolikus viták mindenütt megosztják a képviselő-testületeket, ahol rendre előkerülnek a vidéki példák is: Orbán Viktor tavaly Esztergomban, Kövér László 2000-ben Pápán lett díszpolgár.
Ugyanakkor a fővárosban továbbra is a balliberális pártok privilégiuma a kitüntetések osztása, abba a jobboldali ellenzék ritkán szólhat bele. A városházi díszpolgárok között található többek között Puskás Ferenc, Papp László, Faludy György, Fejtő Ferenc, Konrád György, Göncz Árpád, Jancsó Miklós, Szabó István, Törőcsik Mari, Kállai Ferenc, Szepesi György, Demján Sándor, Soros György.