Megfosztanák Hitlert az állampolgárságától

Hat évtizeddel a nemzetiszocialista rendszer első számú bűnözőjének halála után két német tartomány történészeinek, jogtudorainak és politikusainak ad vitatémát Adolf Hitler. Megvonható-e tőle a német állampolgárság, érvényes-e a neki több mint hetven esztendővel adományozott díszpolgári cím? – teszik fel a kérdést.
A braunschweigi múzeum adatai szerint az annak idején hontalannak számító Hitlert a tartomány vezetősége 1932 februárjában előbb kormánytanácsosnak nevezte ki, majd megadta neki a német állampolgárságot is. Ezzel megnyílt előtte az út, hogy jelöltként indulhasson a választásokon. A II. világháborút követően Braunschweiget Alsó-Szászországhoz csatolták, és e tartomány parlamentjének szociáldemokrata frakciója szorgalmazza most az állampolgárság megvonását Hitlertől. Az SPD-honatyák tervét Wolfgang Schäuble kereszténydemokrata belügyminiszter jogilag megvalósíthatatlannak tartja, mert halott személytől szerinte nem lehet elvenni az állampolgárságot. „E lépés azt a benyomást kelti, hogy el akarunk menekülni a ránk nehezedő felelősség elől” – hangoztatta a CDU-politikus, és azzal érvelt, hogy egy halott különben sem rendelkezik jogokkal és kötelességekkel. Gerd Biegel múzeumigazgató szimbolikus aktusnak tartaná az állampolgárság késői megvonását, amely azt bizonyítaná, elhibázott döntés volt az Ausztriában született Hitlert német állampolgárként elismerni.
Hasonló téma foglalkoztatja a Mecklenburg–Elő-Pomerániához tartozó Bad Doberan tanácsát. A település egyik részének számító Heiligendamm júniusban a vezető ipari államok és Oroszország G8-csúcstalálkozójának ad otthont, és tekintettel a magas rangú vendégekre, előzőleg törölni akarja Adolf Hitlert a díszpolgárok sorából. A város történetének annalese utal arra, hogy 1932 tavaszán a nemzetiszocialista NSDAP abszolút többséghez jutott a tanácsban. A regionális lap, az Ostsee-Bote augusztus közepén pedig arról adott hírt, hogy a nemzetiszocialista párt sürgősségi indítvánnyal állt elő Hitler díszpolgárrá nyilvánításáért. Bad Doberan volt tehát az első német város, amely magas kitüntetést adott a későbbi vezér és kancellárnak, még mielőtt a diktátor 1933 januárjában átvette volna a hatalmat. Hivatalos akták azonban nem állnak rendelkezésre, a város úgynevezett aranykönyve eltűnt a háború, majd az NDK-időszak során. A politikusok egy része abból indul ki, hogy a díszpolgári cím érvényét veszti, ha hordozója meghalt. Hartmut Polzin polgármester arra a tényre utal, hogy a világháború befejeztével minden náci tisztségviselőtől megvonták a polgári jogokat.
Tekintettel a hamarosan ide várt állam- és kormányfőkre, a nemzetközi sajtó is érdeklődéssel kíséri a fejleményeket. Az angol Guardian egyenesen azt közölte olvasóival: „Hitler tovább él a G8-csúcstalálkozó városában!”