Bőrkötéses, magas színvonalú, úgynevezett tojáshéjpapírra nyomtatott, exkluzív kiadvánnyal lepte meg a Bajnai Gordon vezette Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a képviselőket, melyben az első Nemzeti fejlesztési terv öt operatív programja közül az egyik sikereiről olvashatnak az érdeklődők – derült ki az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) végrehajtását felügyelő eseti bizottság tegnapi ülésén. Bajnai meghallgatásán elhangzott: a fejlesztési tervek népszerűsítésének kommunikációs költsége összesen 16 milliárd forintra fog rúgni – kilenc évre elosztva. (A hétéves költségvetési periódus mellett két év a projektek kifutása – a szerk.) Ebben az öszszegben szerepel a „Minden sikertörténethez kell egy főszereplő – most ön jön!” szlogenű kampány 360 milliós tétele is, melynek „sikerarcai” körül kirobbant botrány ügyében a bizottság ellenzéki képviselői azt firtatták: vajon helyes üzenetet közvetített-e a hazai vállalkozóknak az, hogy az óriásplakátokról és reklámfilmekből jól ismert pályázati nyertes személyek között vannak, akik a kormánykoalícióhoz köthetők, s közalkalmazottak. Pelczné Gáll Ildikó, a bizottság elnöke kifogásolta, hogy a propaganda egyik arca Kóka János ismerőse, a gazdasági tárca miniszteri biztosa, s egy másik „sikerarc”, Nyakó István szocialista szóvivő barátja, akinek a pályázaton kapott összegből létrehozott vállalkozásán „jelenleg lakat van”.
– Nem példaértékű, hanem kivizsgálandó ügyről van szó – fogalmazott Pelczné, aki szerint olyan személyeket kellett volna választani, akik valóban követendő példát képviselnek. Bajnai Gordon ezzel szemben úgy vélte, hogy a kampány sikeres volt, a grémium egyik szocialista képviselője szerint pedig „strukturált és átgondolt kommunikációt” valósított meg az NFÜ, bár elismerte: létezik még az országban olyan hozzáállás, hogy csak az nyerhet pályázatot, aki megfelelő politikai kapcsolatokkal rendelkezik.
Az ülésen Bajnai Gordon elmondta, hogy a következő években összesen 238 milliárd forintot tesz ki az uniós pályázatokhoz kapcsolódó „technikai segítségnyújtás”, amely magában foglalja a pályáztatási intézményrendszer működtetését és a kommunikációs költségeket is. Bajnai szerint az unió az egyes országok számára rendelkezésre álló keret négy százalékában jelölte meg a technikai költségek plafonját. Pelczné szerint nem szükséges a maximumot elkölteni: a lengyelek a keret 0,4 százalékát fordítják erre.

Ismét együtt Kulcsár Edina és Csuti – nagy nap volt a mai