Munka kevesebbért

Havi átlagban számítva nyolcezer forinttal kevesebbet vittünk haza januárban bérünkből a járulékemelések és az infláció miatt. A KSH adatai szerint az év első hónapjában az előző év azonos időszakához képest 6,4 százalékkal csökkentek a reálbérek. Elemzők szerint rövid távon további bércsökkenésre számíthatunk.

Hónapról hónapra rosszabbul élünk, mint korábban, s ezzel nemhogy közelítenénk, hanem tovább távolodunk az európai életszínvonaltól – legalábbis ezt tükrözik a Központi Statisztikai Hivatal által közölt adatok. E szerint a béremeléseket elvitték a járulékemelések, illetve a kormányzati intézkedések nyomán drasztikusan megugró infláció. Ezért hiába nőttek januárban a bruttó bérek, összességében 6,4 százalékos életszínvonal-romlást vagyunk kénytelenek elkönyvelni. Ez forintban kifejezve azt jelenti, hogy januárban minden dolgozótól átlagosan havi több mint 8 ezer forintot vettek el a kormányzati intézkedések. Ehhez hasonló mértékű reálbércsökkenést legutóbb 2004-ben voltunk kénytelenek megtapasztalni. Mindez igen drasztikus annak fényében, hogy amúgy is jelentősen le vagyunk maradva a nyugat-európai bérviszonyoktól, de lassan kelet-európai versenytársaink bérét is megirigyelhetjük. Elemzők szerint ugyanis a régiós országokban idén átlagosan 5-6 százalék körüli reálbér-emelkedésre számíthatnak a munkavállalók.
*
Hazánkban a nemzetgazdasági havi nettó átlagkereset januárban 125 300 forintot tett ki, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 86 600, a szellemi foglalkozásúaké 168 700 forint volt. Torzítja a statisztikát, hogy a közszférában dolgozók bérében benne van az egységesen januárban fizetett külön juttatás.
– A kormányzati intézkedések tavalyi bejelentése után számítottunk arra, hogy idén jelentős reálbércsökkenés következik be – fejtette ki Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. Szerinte a múlt év utolsó harmadában már érezhető volt a reálbér mérséklődése, aminek a szeptemberi járulékemelések, illetve a megugró infláció volt az oka. A munkavállalói terhek növekedését mutatja, hogy szeptembertől élesen szétvált a bruttó és a nettó bérnövekedés, az augusztusi és a decemberi reálbérmegugrások pedig az adónövekedés miatti előre hozott jutalmak és más prémiumok kifizetése miatt következtek be – jelezte Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Mint mondta, januárban ennek korrekcióját láthatjuk, de e kiigazítás hatásának elmúltával is jelentős marad a reálbércsökkenés a tovább növekvő infláció miatt: a pénzromlás üteme a januári 7,8 százalékról, februárban már 8,8 százalékra ugrott. Szerinte az infláció 9,1–9,2 százalékon fog tetőzni, vagyis rövid távon ennyivel fog romlani a járulékemelésekkel csökkentett bérek vásárlóereje.