Sólyom László a kulturális nemzetről

A világ legtermészetesebb dolga, hogy március 15-én Kolozsvárott mondtam el az egész magyarságnak szóló beszédemet. Európában immár jogilag is elismerik, hogy létezik politikai nemzet és kulturális nemzet, amelyeknek nem feltétlenül esnek egybe a határai – nyilatkozta a Heti Válasz ma megjelenő számában Sólyom László. A köztársasági elnök határozottan jelentette ki, nem szeretne azokkal a félremagyarázásokkal foglalkozni, amelyek azzal kapcsolatosak, hogy nem ő adott jelt a nemzeti zászló felvonására Budapesten. Leszögezte, mindössze annyi történt, hogy a jeles napon idejét megosztva Erdélyben és Magyarországon ünnepelt, hogy ezzel is kifejezze a magyarság összetartozását. Az államfő azt is elmondta, a februári és márciusi romániai látogatás legfőbb üzenete az volt, hogy „nem fordítunk hátat a környező országokban élő nemzetrészeknek”. Jólesően idézte fel, hogy Erdélyben olyan helyeken járt, ahol még soha nem fordult meg magyar államfő, de még csak magas rangú állami tisztségviselő sem. Örömmel tapasztalta, hogy sokan azzal szólították meg: a két út helyrehozta azt, amit a 2004-es népszavazás elrontott. – A kisebbségek kulturális autonómiája magától értetődő minimum, ám a jogok teljessége a területi autonómia lehetőségét is magában foglalja – nyilvánította ki Sólyom László. Megjegyezte, hogy a magyar kormány „mintha nem mindig állna ki ilyen egyértelműen a területi autonómia mellett”.