Csak akkor lehet mérsékelni az adóterheket, ha sikerül kiszélesíteni az adófizetők körét mind az egyéni, mind a társasági adózók esetében – szögezte le Tátrai Miklós, a pénzügyi tárca államtitkára az AmCham tegnapi adófórumán. Hozzátette: adóreformra legkorábban 2009-ben kerülhet sor, a kormánynak pedig még mindig szándékában áll a társasági adót jelenleg nem fizető cégek bevonása a közteherviselésbe, amit az elvárt adó bukása után egy új adónem révén kíván elérni a kabinet. Erről további részleteket nem árult el, rámutatott azonban, hogy Magyarországon kevesen fizetnek személyi jövedelemadót (szja) és társasági adót: a 4,3 millió szja-bevallóból 3 millió adózó, a 320 ezer társasági adóbevallást készítő cégből pedig csak 125 ezer fizet adót. Tátrai Miklós elismerte: a 2007-es, 38,1 százalékos, GDP-arányos adóterhelés magasabb a tavalyi 36,5 százalékosnál, ám ez 2010-re 37 százalékra apadhat. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a csökkenés nem az adótételek mérséklődésének, hanem a GDP növekedésének köszönhető.
A cégek számára kedvező változásokról Lucz Edit, a Pénzügyminisztérium Jövedelemadók főosztályának vezetője sem számolhatott be, ő ugyanis többek között arról beszélt, hogy a közeljövőben biztosan marad a 4 százalékos különadó, amiből idén mintegy 150 milliárd forintos bevételre számít az állam. A szakember nem tagadta, hogy az új adó bevezetése igen érzékenyen érintette a vállalatokat, hiszen az elvonás azokra is vonatkozik, akik 2011-ig adókedvezményekben részesültek. Lucz Edit hozzátette: ha nem vetették volna ki az új adót, akkor a társasági adó 5 százalékpontos emelése vált volna szükségessé, márpedig a 21 százalékos teher már igencsak magasnak számítana a térségben. Ismeretes: jelenleg a különadóról szóló szabályozás is az Alkotmánybíróság előtt hever. A pénzügyi tárca illetékese kifejtette még, hogy ha az adókedvezményeket is figyelembe vesszük, a tényleges társaságiadó-terhelés idén 11 százalék körülire tehető, ám évről évre folyamatosan nő.
Nehéz elfogadni, hogy Magyarországon 2012 előtt nem kerülhet sor az adók csökkentésére, a magyar cégeknek ugyanis ez komoly versenyhátrányt jelent – mutatott rá Bienerth Gusztáv, az AmCham elnöke. Véleménye szerint az egész térségben komoly gondok mutatkoznak, nem is a gazdasági növekedés, hanem a versenyképesség megőrzése terén. A régi versenyelőnyök, mint az alacsony bérek, már nem sokat érnek, miközben a gazdaság és a közigazgatás számos területén alapvető reformokra van szükség – fogalmazott a szakember, aki szerint az alapvető kérdés az: képesek vagyunk-e megújulni, vagy úrrá lesz rajtunk a fásultság, s végleg lemaradunk a globális versenyben. Leslaw Kuzaj, a General Electric közép-európai regionális igazgatója úgy vélekedett, hogy csupán átmeneti jelenség a régióban tapasztalható politikai instabilitás, és a közeljövő ígéretes befektetései között említette az infrastrukturális fejlesztéseket és a lakossági pénzügyi szolgáltatásokat. A térség több gazdaságára jellemző a húzd meg, ereszd meg ciklusok váltakozása, ami a súlyos eladósodottság mellett annak a következménye, hogy a kedvező világgazdasági környezet ellenére kevés közép-európai kormány hajtotta végre a szükséges fiskális kiigazításokat – mutatott rá Christoph Rosenberg, a Nemzetközi Valutaalap regionális vezetője.
origo.hu
Megölte volna Orbán Viktort egy férfi
