A megtorlás éve

Bár az 1956-os forradalom és szabadságharc résztvevői elleni hajsza november 4-e után rögtön elkezdődött, a történészek mégis az 1957. esztendőt tartják a megtorlás évének. Hatalmas intenzitással folytak a koncepciós perek, az ügyészségek és a bíróságok a vérszomjas, dühödt kádári hatalom és az MSZMP Központi Bizottsága határozatait, utasításait hajtották végre. Biszku Béla és Marosán György felszólalásaikban szigorítást követeltek, mert kevesellték a halálos ítéletek számát. Ötven éve tehát egymást követték a kivégzések, a fellebbezés után még a néhány évre elítéltek ügyét is halálos ítéletekre változtatták a Tutsek-féle és más vérbíróságok. Ekkor végezték ki mások mellett Tóth Ilonát, Dudás Józsefet, Szabó Jánost, Iván Kovács Lászlót, Pallavicini (Pálinkás) Antalt. Obersovszky Gyula halálos ítéletét csak nemzetközi tiltakozás hatására változtatták életfogytiglanra.
Ennek a szörnyű időszaknak a visszaidézésére a Múzeum 1956 Emlékére Közhasznú Alapítvány pályázatot hirdetett meg egyetemi hallgatók számára, 1957 – A megtorlás éve címmel. Köztudomású, hogy a hazai diákság történelemismerete nemhogy javult volna a rendszerváltozás óta, inkább romlott. Ennek okait a liberális, baloldali oktatáspolitikában kereshetjük, amelynek vezető képviselői a történelemórákat csökkentették az oktatásban, és az érettségit is száműzni akarták. Ezért minden olyan kezdeményezésnek örülni kell, amely az ifjúsággal megszerettetheti a magyar történelmet, és segít múltunk korszakváltó, kimagasló történelmi eseményeinek mélyebb tanulmányozásában. A közhasznú alapítvány 1999-ben alakult, és a kuratórium első elnökének a halálra ítélt Fónay Jenőt választották. A budai alapítvány célja, hogy a II. kerületben egy ’56-os múzeumot létesítsenek, és összegyűjtsék a forradalom még fellelhető emléktárgyait, relikviáit, írott anyagait. Bár sok mindent sikerült elérnie az alapítványnak, az ’56-os múzeum megalapítása anyagiak híján még várat magára. A hazai politikai életet jellemzi, hogy nem Budapesten van az ötvenhatos múzeum, ahol a legnagyobb harcok dúltak, hanem a kiskunmajsai Marispusztán, ahol Pongrátz Gergely magánerőből és közadakozásból a saját birtokán alapította meg az ország egyetlen ötvenhatos múzeumát. Itt épült meg Csete György építész tervei alapján az ’56-os kápolna is. A II. kerületben még csak egy szobából áll a múzeum, innen szervezik évről évre az ötvenhatos pályázatok kiírását és az emléktárgyak gyűjtését.
Szieberth Istvánné, a kuratórium jelenlegi elnöke szerint tevékenységük arra irányul, hogy a jövő nemzedékei valós és széles körű ismereteket szerezhessenek a huszadik századi magyar történelemnek e kimagasló jelentőségű fordulópontjáról. Elmondta azt is, hogy amikor polgári kormányzás volt vagy fideszes vezetésű a második kerületi önkormányzat, akkor sokkal több támogatást kaptak. Nem véletlenül sikerült a Széna téren az elesett, bebörtönzött, kivégzett forradalmárok emlékére felállított kopjafák mellett felavatni 2001. október 23-án az ’56-os emlékművet. Azóta ez a megemlékezés színhelye, kegyhellyé vált. Az első pályázatot középiskolásoknak hirdették meg a forradalom és szabadságharc 45. évfordulójának tiszteletére. Sárvárról, Kisvárdáról, Sopronból, Pécsről és a fővárosból érkeztek írások, amelyeket könyv alakban is megjelentettek. Így Eckhardt Ádám, a Magyarországi Evangélikus Egyház Budapesti Kollégiumának diákja egy ’56-os szabadságharcossal készített színvonalas interjút, de hasonlóan érdekfeszítő az a beszélgetés, amelyet Kő Tamás és Tokaji Nagy Márton, a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium diákjai vettek fel „Bajusszal”, a parancsnokkal, azaz Pongrátz Gergellyel. Csordás Lilla sárvári középiskolás úgy írt a forradalomról, mintha akkor lett volna diák. A Múzeum 1956 Emlékére szavalóversenyére annyi fiatal jelentkezett 2004-ben, hogy többfordulós elődöntőt kellett lebonyolítani.
Tehát ha a hivatalos oktatáspolitika nem érzi magáénak 1956 emlékének ápolását, akkor maradnak a civil kezdeményezések, az iskolák önálló rendezései, és természetesen a családok történelmi visszaemlékezései. A Múzeum 1956 Emlékére Közhasznú Alapítvány pályázata az egyetemi hallgatóknak szól, akik a megtorlás évének eseményeit feldolgozhatják interjúban, elbeszélésben vagy tanulmányban. Az első három díjazott jelentős pénzbeli jutalomban részesül, a pályaművek beadásának határideje 2007. szeptember 30. A részleteket az alapítvány honlapján találhatják: www.1956muzeum.hu.