Túl nyitott a magyar gazdaság

Mind a világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő OECD (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztési Szervezet), mind az Economist Intelligence Unit (EIU) megállapítása szerint hazánk a világ egyik legnyitottabb gazdaságának számít. Vagyis a magyar gazdaság a globális folyamatok legenyhébb rezzenését is megérzi, ami egy olaj- vagy egy valutaválság közepén kifejezetten rosszul jöhet.
Az EIU felmérése alapján Magyarország 2006-ban globális szinten a harmadik legnyitottabb gazdaság volt. A londoni kutatóintézet vélekedése alapján a nyitottság legismertebb mérőszáma, a teljes külkereskedelmi forgalom GDP-hez viszonyított aránya. E tekintetben csak Hongkong és Szingapúr köröz le bennünket.
Az elmúlt 15 évben az OECD 30 tagországa közül hazánk gazdasági nyitottsága nőtt szinte a legnagyobb mértékben. A szervezet most kiadott statisztikai adattára (OECD Factbook) szerint nálunk az áruk és szolgáltatások külkereskedelmének a GDP-hez viszonyított aránya 1992 és 2005 között több mint kétszeresére, 30,5-ről 67,1 százalékra nőtt. Az áruforgalomban az OECD egészét tekintve az exportot és az importot nézve mintegy hatszoros a növekedés – derül ki a Világgazdaság összeállításából. Ugyanakkor az Eurostat, az EU központi statisztikai hivatala úgy becsüli, hogy hazánk tavaly a közösségen belül „csak” az ötödik helyen állt. Az uniós szakemberek szerint a magyar nyitottsági mutatót jócskán lekörözi az észt, a szlovák, a cseh és a máltai ráta is. A luxembergi mutató pedig kétszerese a magyarnak.