Virtuális francia voksok

Akár kétmillió franciát is érinthet idén a számítógépes szavazás, mely komoly ellentéteket vált ki politikusok, informatikusok és állampolgárok között. Több száz tonna papírt takarítanak meg.

Míg 2002-ben minden szavazó ellenőrizhette, hogy szavazata „célba ért”, mikor látta, hogy a bedobott boríték ráesett a többire a plexiurnában, erre idén nem mindenkinek lesz lehetősége. Ehelyett a választónak a szavazóhelyiségben egy érintőképernyőn kell majd kiválasztania az általa preferált elnökjelöltet. Miután megnyomta a 12 jelölt egyikének nevét viselő virtuális gombot, a gép visszakérdez, hogy megtudja, a szavazó biztos-e benne, hogy Royalt, Sarkozyt, Bayrout vagy egy másik jelöltet szeretne Franciaország jövőbeli elnökének. Ha igen, akkor a szavazó megnyomja a „szavaz” gombot, és ekkor a szavazóhelyiség elnöke kihirdeti, hogy az illető szavazott. Ő ugyanis, noha nem tudja, hogy kire szavazott az illető, azt egy másik gépen látja, hogy megnyomta a „szavaz” gombot.
A rendszernek több előnye is van. Papírt takarít meg, akár több száz tonnát. Az eredeti rendszer szerint ugyanis mindegyik jelölt neve külön papírra van nyomtatva a 44 millió szavazópolgár számára. A francia szavazó ugyanis nem ikszel a szavazófülkében, hanem a neki tetsző jelölt nevét viselő papírt beleteszi a borítékba, és azt dobja bele az urnába.
Az elektronikus szavazás időt és munkaerőt is megspórol, hiszen a szavazás vége után azonnal tudhatók az eredmények, és vita esetén nem kell újraszámlálni a szavazatokat. Mi több, nem is lehet. Azt lehet tudni, hogy a szavazók száma megfelel-e a gép által számlált szavazatokénak, azt azonban nem, hogy egy adott eredményt hogyan kalkulált a számítógép: valóban annyi szavazatot számolt, amennyit egy-egy jelöltre leadtak?
Annak ellenére, hogy egy viszonylag egyszerűnek tűnő programról van szó, számos hiba lehet benne. Erre példa egy 2003-as szavazás Belgiumban, ahol a szavazatok száma 4096-tal meghaladta a szavazókét, vagy egy 2006-os választás az egyesült államokbeli Arkansasban, ahol egy jelöltnek egy szavazatot sem számolt a gép, még a sajátját sem.
Esősorban az ellenzék fél attól, hogy az elektronikus szavazás Franciaországban csalásra adhat esélyt. Sokan azt kifogásolják, hogy nem volt vita e szavazás igazi előnyeiről és hátrányairól.