Hableány fejkendőben

Mikor hagyják már békén a politikai akciózók Koppenhága nevezetességét, a kis hableányt, hogy háborítatlanul figyelhesse a dán főváros kikötőjének forgalmát?! Amikor dán újságíró barátommal, Flemminggel épp a város kikötője felé sétáltunk, felém fordulva, némileg lekezelő hangsúllyal mutatott a tengerre: „Íme, megtekintheted Dánia legismertebb szobrát, amely valószínűleg egyben a világon a legismertebb dán alkotás!” Megtekintettem. Először is a méreteivel volt baj; magassága mindössze 125 centiméter, és a partról szemlélve még kisebbnek látszik. Kis ország, kis jelkép – gondoltam magamban. Ám ez a dán látványosság évente csaknem egymillió látogatót vonz.
A múlt vasárnap hajnalán valaki csadorba burkolta a kis hableány csupasz testét. Nagyon vicces ötlet. De mindenesetre jobb, mint pár héttel ezelőtt – épp a christianshavni zavargások idején, amikor is baloldali házfoglalókat kívánt kitelepíteni a koppenhágai önkormányzat –, amikor először rózsaszínű, majd pár nap múlva vörös festékkel öntötték le az alkotást. Azt a borzalmas eseményt is el kellett szenvednie a 175 kilós leánykának, hogy 1998-ban valaki lefűrészelte a fejét. Az azonban biztos, hogy 1913-as felavatását követően Edvard Eriksen szobrát, amely Hans Christian Andersen mesealakjának állít emléket, soha ennyi atrocitás nem érte, mint ebben az évben. Legalább a fejkendős ötlet volna új, de nem az: három évvel ezelőtt ugyanilyen arab viseletbe öltöztették a törékeny testet, igaz, akkor legalább magyarázó vállpántot is átlógattak rajta, amelyen ez a kérdés állt: „Törökországot az Európai Unióba?” Az EU tagállamai ugyancsak megosztottak a kérdésre adandó válaszban, hogy Ankarának valóban helye van-e az összeurópai szervezetben.
Ám most a csador utalása sokkal könnyebben kibogozható, a ruhadarabbal egy dániai vitára akartak utalni. Történt ugyanis, hogy Aszma Abdul-Hamid fiatalasszony – aki palesztin származású, de dán állampolgár – április közepén az egyik igen gyakori tévés fellépésén kijelentette: ha 2009-ben megválasztják parlamenti képviselőnek – a baloldal színeiben –, akkor fejkendőben fog részt venni a dán parlament ülésein. Az arab nő nem tréfál: eddig sem volt hajlandó kezet fogni egyetlen férfival sem.
Több sem kellett az egyébként békésen folydogáló dán parlamenti életnek! A szélsőjobb vezére (!) egyenesen a horogkereszthez hasonlította a csador viselését. Vagy ott volt Dánia európai parlamenti képviselője, aki pszichiátriai kezelést javasolt az arab származású hölgynek, vagy ha ezt nem fogadja el, akkor azonnal ki kell utasítani az országból, indítványozta. Nehogy azt
higgyük, hogy ezt az emberi jogokért olyannyira harcosan kiálló baloldal szó nélkül hagyta: egyik képviselőnője, aki egyébként a bevándorlási ügyek szakértője, fejkendőben fényképezkedett.
Közben az önkormányzatok is felléptek a hagyományos arab viselet ellen: egy odensei óvodából elküldtek egy arab gyermekfelügyelőt, aki csak fejkendőben akart munkába állni. Még súlyosabb eset történt Arhusban, ahol megvonták a munkanélküli-segélyt attól a három asszonytól, akik ugyancsak fátyolban jelentek meg a továbbképzésen. De hogy a jobbközép dán kormány egyértelművé tegye állásfoglalását a kérdésben, a foglalkoztatási miniszter is színre lépett: „Aki nem hajlandó arcát feltárni a közösség előtt, és nem hajlandó kezet fogni egy férfival, az a közszolgálatban ne számítson állásra.” A közvélemény-kutatások szerint a dánok nagy többsége egyetért a miniszter véleményével.
Hát itt tartunk most. Csak egyet kérek a dánoktól: bárhogy alakul a társadalmat mélyen megosztó vita menete, de hagyják most már békén az igen sokat szenvedett hableányt. Elvégre legyen bármilyen kicsi, mégis majd egy évszázada Koppenhága jelképe.