Irán szerint atomprogramjára büszke lehet az egész iszlám világ, Észak-Afrikától Dél-Ázsiáig. Ő maga nagyon büszke, ezt bizonyítja a külsőségek egész sora, ahogy az uránium-hexafluorid tégelyének táncbemutatót rendeztek, vagy az új 50 ezer riálos papírpénz, amelyen megtalálható az atommag s az azt körbevevő elektronok pályája. Teherán békés atomprogramjával szembeszáll az arab szomszédok közössége, amely inkább saját nukleáris terveit erősítené.
Az Egyesült Államokkal szövetségesi viszonyban álló öböl menti államok szószólójaként Szaúd-Arábia korábban kifejtette, hogy joguk van saját békés nukleáris programhoz, mint az az atomsorompó-szerződésben is szerepel. Az említett arab államok hasonlóképp gondolkodnak Teherán terveiről, mint az amerikaiak, azaz tartanak egy esetleges iráni atombomba kifejlesztésétől – pedig ezt a feltételezést semmi sem támasztja alá. Ez ugyanis alapjaiban meghatározná a Közel-Közép-Kelet erőviszonyait, háttérbe szorítaná az arabokat a „perzsa bomba”. Az iráni és az arab program között valódi különbség nincs, az Öböl Menti Együttműködési Tanács terveit azonban nem fogadta egyértelmű elutasítás Washington részéről.
A versenyfutás legaggodalmasabb szemlélője egy valószínű atomhatalom, Izrael. A többségében zsidó állam számára egyik szomszédjának nukleáris tervei sem jelentenek jó hírt, legyen az békés vagy háborús. Izrael politikája az, hogy soha nem erősíti meg, de nem is cáfolja atomfegyverének létezését. Ez a taktika működik, amíg szomszédai nem indulnak el nukleáris útjukon, ám egy olyan Közel-Kelet kialakulása, ahol mindenki rendelkezik a legpusztítóbb fegyverrel, senkinek sem az érdeke.
origo.hu
Társasházi lakás ég Budapesten
