Az antiművészet sátáni természete

Ott tartunk ma már, hogy az a hagyományos szerep, ami a magyar irodalmat, főleg a költészetet naggyá tette, unalmas. E keserű szavakat a Magyar Íróegyesület folyóirata, a Lyukasóra összevont, májusi–júniusi számában nyilatkozta Ágh István, a népi-nemzeti irodalom egyik markáns költője. A szó művészetének meghatározása az összevont szám egyik vezérszólama. Mit is jelent az, hogy irodalom? Elmer István író-főszerkesztő vezércikkében az irodalom konkrét, gyakorlati fogalmakkal meghatározhatatlan küldetéséről, Mórocz Zsolt irodalomtörténész a sokáig elnyomott népek életében sorsdöntő, a nemzeti túlélést biztosító szerepéről elmélkedik tanulmányában. Ezúttal is számos szép vers szerepel a folyóiratban Gyurkovics Tibor, Tóth Éva, Kondor Ilona, Benke László tollából. A prózatermésből figyelemre méltó Borbély László A semmibe vágtató lovak című, bizarr légkörű, költőivé stilizált, groteszk börtönnovellája a művészet angyali hatalmáról és az antiművészet sátáni erejéről.
Egy varázslatos balatoni város mágneses aurájáról szól Praznovszky Mihály irodalomtörténész értékes összeállítása. Balatonfüredet különleges természeti adottságai, a tó és a savanyúvíz, a Tagore sétány, a szívkórház és parkja, Tihany közelsége teszik a Balaton igazi fővárosává. Ám a pártállami évek elégtelen városfejlesztési politikája rányomta a bélyegét a reformkori városközpontra. Két városatya, a füredi polgármester, Bóka István és Cserép László, a művelődési osztály vezetője is megszólal az összeállításban. Bóka István nagy ívű koncepciója nyomán lassan elkészül a város reformkori rekonstrukciója, már a régi pompájában tündököl a Horváth-ház, az Anna Grand Hotel, avatott kezekbe került a Jókai-villa. Merészet, nagyot álmodik a fideszes polgármester, amikor azt tervezi, hogy 2012-ig szeretne színházat a fürdővárosnak, erre kötelezi a Kisfaludy Sándor építtette első magyar színház a csodálatos parkban, homlokzatán a Hazafiság a nemzetiségnek című felirattal. A város mára valóságos irodalmi, művészeti fesztiválközponttá vált. Cserép László kulturális mindenes és a Salvatore Quasimodo-emlékbizottság elnöke, Mezey Katalin költő és a többiek mindig új színnel gazdagítják a Salvatore Quasimodo-verspályázatot. Páratlan Európában és világszerte a két nemzetet, az olaszt és a magyart összekötő, csodás fesztivál és a számos újdonság: a Bertha Bulcsú prózaírói vetélkedés, a diákok irodalmi párbaja. Bóka István és az itáliai Arpino polgármestere tavaly írták alá a két költészeti fesztiválközpont testvérvárosi szerződését. Idén szeptember 7-én és 8-án lesz a költői és prózaírói verseny eredményhirdetése az Anna Grand Hotelban. Mennyiségében is, minőségében is imponáló az összevont szám, ám baljós jelnek számít olyan folyóiratnál, amely – ismereteim szerint – eddig még nem kényszerült e takarékos megoldásra. A Lyukasóra idén sem kapott egyetlen fillérnyi támogatást sem a Nemzeti Kulturális Alap szakkollégiumától. A Magyar Írók Egyesülete ma este fél ötkor tartja évadzáró és tisztújító közgyűlését az V. kerület Vármegye u. 11. szám alatti Vármegye Galériában.
(Lyukasóra, A Magyar Írók Egyesületének folyóirata, XVI. évfolyam, 5–6. szám, 2007. május–június.)