Angol–holland
Volt idő, amikor a hollandok nemigen álltak szóba az angolokkal. És viszont. Itt világbirodalmakról volt szó, tehát a dolog több mint érthető. A hollandok az amerikaiak függetlenségi háborújában (amit manapság egyesek szeretnek forradalomnak nevezni) az amerikánusok pártjára álltak. Az angolban ma is pejoratív jelző a „dutch”. Például: Double dutch: halandzsa, blabla. That’s beat the Dutch: ez lehetetlen! My old dutch: az anyjukom. Dutch hoe: saraboló. Dutch nightingale: béka. Dutch cap: pesszárium. Well, I’m a Dutchman: hiszi a piszi! I am a Dutch, if…: dögöljek meg, ha… Dutchman pipe: farkasalma. Dutchman: repedést kitöltő fadarab. Dutch oven: nyitott tepsi. Dutch door: vízszintes osztású ajtó (farmon). Dutch metal: flitterarany. Dutch bargain: ivás közben kötött (rossz) üzlet. Dutch auction: árverés lefelé. Dutch mint ige: tönkretesz, bankot robbant. Dutch comfort: sovány vigasz. Dutch uncle: kemény, rosszalló személy, erkölcsprédikátor. Dutch wife: lábtartó. Dutch courage: a piások bátorsága (ezt az írekre is mondják). Are you in Dutch?: eszednél vagy? His Dutch is up: dühbe gurul. Dutch fuck: egyik cigarettáról a másikra gyújtani. Dutch crossing: ferde kereszteződés. Dutch concert: pokoli hangzavar.
Szóval nem vidám dolog (volt) az angolok szemében hollandnak lenni.
Holland eredetű angol szavak: Boom: fellendülés, Boss: főnök, Deck: fedélzet, Dope: hülye, kábítószer, Easel: festőállvány, Landscape: tájkép, Freebooter: martalóc, kalóz, Poppycock: duma, üres beszéd, Santa Claus: Mikulás, Smuggler: csempész, Yacht: na mi?
Nagyon közeli holland–angol szavak – néhány példa csupán: Angel: angle, Apple: apply, Dok: dock, Wijting: whitting, Schipper: skipper, Koekje: cookie, Daalder: dollar.
Vannak olyan szavak, amelyek tulajdonképpen írásban csak kicsit vagy csak kiejtésben térnek el az angoltól: To sink: zinken, Sun: zon, Moon: maan, Blind: blind, Father: fader, Mother: moeder, Shine: schijnen.
És még több mint kétszáz szó. Angolból jött holland szó kevesebb volt, ma több. Ha Hódító Vilmos, Normandia hercege nem győz a hastingsi csatában (1066), nagyjából ugyanazt a nyelvet beszélnék a hollandok meg az angolok. A XIV. századi normann–angolszász nyelvegyesítés óta így is újra közel kerültek egymáshoz.
Az átlagos középiskolákban angolt, franciát és németet tanítanak, míg a régi típusú „gymnasiumokban” görögöt és latint is.
Sprekt u nederlands?
Tehát az ország Nederland (angolul The Netherlands/Holland), a nyelv nederlands. De, mint már utaltam rá, minél többet próbálsz hollandul tanulni, a született beszélők annál inkább visszautasítják, hogy beszéljenek veled. És közben panaszkodnak, hogy nem tanultál eleget. Semmiféle nemzeti gőgöt ne keressünk itt, a flamandokhoz képest azt se tudják, mi a nacionalizmus.
A holland tartományok
Bármilyen kis ország is Hollandia (Nederland), a benne élők nagyon is ismerik a különbségeket, tartományok szerint:
Észak-Brabant, Drenthe, Flevoland, Frízföld (Friesland), Gelderland, Groningen, Észak-Hollandia
Dél-Hollandia, Limburg, Overijsel (Twente), Utrecht, Zeeland
Hiszi, nem hiszi
A yankee szó eredetéről: sok holland telepest hívtak „Jan”-nak, és sok tájszólásban a sajtot (kaas) „kees”-nek ejtettek. Becsszó, de ez az igazság.
Manhattan
Algonkin indián szó, amely azt jelenti, „általános lerészegedés”. Ez biztos, hogy így volt, mert különben tüzes víz nélkül, józanon hogyan adhatták volna el a szigetet huszonnégy (!) dollárért a hollandoknak 1626-ban, akik itt alapították meg Nieuw Amsterdamot (Új-Amszterdamot). Ez volt az igazi dutch bargain. Két évvel később jöttek az angolok, és anélkül, hogy egy centet is fizettek volna, elfoglalták, és Új-Yorknak, New Yorknak keresztelték el.
Dam
Sok holland város neve végződik „dam”-ra, ami anynyit tesz: gát, töltés.
Sajtok
Már írtam róla, hogy Edamba és Goudába el kell zarándokolni. Az említett sajtokon kívül a főbbek még: a leidsekaas, a komijne (köményes, a kedvencem), a graskaas (nagyon friss sajt), a rookkaas (füstölt sajt), belegen kaas (érett sajt), oude kaas (nagyon érlelt sajt), jonge kass (friss sajt), smeerkaas (krémsajt).
Kenyerek
Imádnivalók. Egy kenyérboltban nem lehet egyszerűen csak kenyeret kérni. Mert van: witbrood (fehér kenyér), bruinbrood (cornwalli kenyér), volkoren brood (teljes őrlésű lisztből készült kenyér), grof volkoren brood (teljes őrlésű lisztből, és olyan fekete, mint a föld, hál’ istennek nálunk is kapni már), viergranerbrood (négyféle magból sütött kenyér); továbbá péksütemények: pandabrood, tijgerbrood, melk wit, vloermik, bolletje. Egy csomó pékárura nincs magyar szavunk.
Híresebb a’dami söröldék
Az örökmozgó beindul, mert valakinek pisilni kell. Be kell menni egy kocsmába. És akkor inni is illik. És akkor a következőbe azért megyünk be pisilni, mert söröltünk. És akkor ez így megy egész nap. Én sem az idegen söröket keresem Hollandiában, hanem a Heinekent, az Amstelt, a Grolschot (Beyerd, Horn’s, Gulper, Hertog Jan, Hoesch, Bavaria, Budels, Dommelsch – csak néhány ismertebb sörfőzde márkaneve). Létezik itt persze pilseni típusú, világos, bok, lende, ond bruin stb. Van tavaszi, őszi, téli sör. Még cuvée is. De mit mondhatunk el egy országról, ahol Kandinskyről sör van elnevezve?
Amszterdamban ezerkétszáz söröző van, ami hétszázezer emberrel számolva azt jelenti, hogy minden 583 emberre jut egy. Én beszámolok a kedvenceimről, mert az érzékeny fiatalokat nem lehet kétségek közt hagyni. Egy baj van csak: a belga, brit sörözdékkel szemben az itteni sörcsarnokok, sörmérések, sörházak (mármint az igazi hollandok) egy-két fajta csapolt sört tartanak. Kilencven százalékban pilst, de abból szinte mindenhol mást.
Persze a nevesebb sörzőkre ez nem igaz. Íme egy sörvezető: Het Schuim (Spuitraat 189., 6 csapolt belga, 10 üveges), In de Wildeman (Kolksteeg 3., tizennyolc sörcsap van, annyiféle holland sör, most nem azér’, de mögszámoltam, és még Pardubicky portert is kapni, bár én azt nem ittam, a 150 üvegesből se), Cafe Gollem (Raamsteeg 4., 9 holland csapolt, 150 üveges), Arendsnest (itt, Anna Frank háza közelében, a Herengracht 90. alatt, 12 holland csapolt, 75 üveges), Cafe Karpershoek (Martelaarsgracht 2., holland csapolt 2, üveges 10, nyitva reggel héttől éjjel egyig), De Beiaard (Spui 30., kevés belga, 16 holland csapolt, 40 üveges), De Schutter (Voetboogstrat 13., csapolt holland 6, üveges 26), Hoppe (Spui 18–20., csapolt holland 3, 10 üveges), Doktortje (Rozenbroomsteg 4., 2 holland csapolt, 8 üveges), De Pilsener Club (Begijnensteeg 4., 9 holland csapolt, 14 üveges), De Bierkoning (a palota mögött, Paleisstraat 4., 0 csapolt és 750 üveges), De Gekraakte Ketel (Raamsteg 3., 0 csapolt, 300 üveges). Térképet nem mellékelek. A legtöbb közülük a Nieuwezijds Vorrburgwaalon, a Damstraaton, a Spusitraaton és mellékutcáikban található. Ki merre lakik, úgyis az az útvonala. Én nem mondom, hogy ezek a sörházak a legjobbak, a legrégibbek, a legtrendibbek – de otthon érzi magát bennük az ember. A trendikről annyit: a pesti udvar- és romkocsmák lopták el az itteni ötletet, hogy mondjuk egy telefirkált, sérült garázskapu három hosszú meg egy rövid kopogtatásra kinyílik, és mögötte ott az éden. A huszonötféle használt kocsmabútor alternatív ötlete is A’damból indult, mondani se kell. Ahol nehéz eltévedni, viszont érdemes. A mellékutcácskákban rengeteg meglepetés várja az embert. Akinek ennyi jó kevés: menjen a belga, brit, ír kocsmákba. Vagy megtalálja a Damstraat mellett, a Pijlsteegen a Wijnand Fockink pálinkalepárlót. Az almás fahéj ízű jenever igazi különlegesség. Az embernek szürcsölnie kell a pohárból, és csak utána a szájhoz emelni, nehogy elvesszen egy csöpp is. Ha én ezt otthon tenném, ami itt kötelező!
Mások szerint ha a Centraal Stationtól indulunk el a Damrakon, minden mellékutcában (a jobb oldalon) megfelelő számú intézményt találunk a szomjas vándornak. De itt van a legtöbb turista is. Mert megy az olcsóbbik bevásárlóutca, a Niuwendijk felé, és onnan irány a Dam tér meg a drágább bevásárlóutca, a Kalverstraat. A Leidseplein felé is sok jó kocsma van meg nagy teraszú kávézók. Nem meglepő, ha két ember átmegy egy gracht hídján egy pohár sörrel a kezében, és leül egy padra.
A legjobb akkor, amikor a hold beleesik egy csatornába, te meg ott ülsz a barátaiddal egy csatornaparti, névtelen sörözőben. Fogadjunk, hogy nem arról fogtok beszélni, hogy ki a nagyobb magyar! Bánják, milyen nyelven karattyolunk? Nem, ha angolul rendelünk. Elfogadnak olyannak, amilyenek vagyunk? El. Egyenlőek vagyunk? Igen. Hát ez Európa, gyerekek. Az elfogadás háza. Amerikába kell menni, hogy igazán európai légy. Hogy magyar légy, elég, ha ide. Be kell laknunk Európát, honjaim, mint a többi népnek.
Nem mesze a Leidsepleintől (tértől) található a Genootschap de Geneugten, a Kerkstraaton. Ha le akarsz feküdni a közeli Vondelparkan, innen indulj. Egy igazi sörissza föltétlenül meglátogatja a Brouwerij t’lJ sörzőt, amely egy öreg malomban található, fél órára a Centraal Station turistáitól. Visszafelé jövet a vörös lámpás negyedbe botlasz. Itt a Zeedijken van az Elfde Gedob, kétszintes hely, körülbelül ötvenféle üveges sörrel. A Cafe t’Loostje elég olcsó. A Maximillian’st sajnos bezárták, helyén a Bekeerde Suster nyílt. Csak egy házi sört mérnek, Tom Tom a neve. Hát, nem rossz. De a Maximillian’s hiányzik.
A Rijkmusuem és a Van Gogh Museum környékén kóborlóknak: itt van a Heineken központi sörfőzdéje; a körbevezetés után úgy egy óráig lehet kóstolgatni.
Egyébként általánosságban elmondható, hogy sokkal olcsóbbak még a belga sörök is, mint az angolok, nem is beszélve a Guinnessről! Kész tönkremenés. Maradjunk a Heinekennél. Rómában, mint a rómaiak… A hollandoknak is van egy hasonló szólásuk, csak már nem tudom, melyik néppel. Talán a törökökkel. Mindegy is.
Új mottó
Új jelmondatot találtak ki Amszterdam világszerte való népszerűsítésére. I AMsterdam. Vagyis én vagyok Amszterdam. Egyszerű, mint egy pofon. Mégis csak tavaly jutott eszébe valakinek. A szerzői jog a városé és turisztikai cégeié.
Folytatjuk

Erős üzenet a lobbinak, hogy már a Publicus szerint sem kérnek a magyarok Pride-ból