A tisztázatlan kérdések egy részéről vasárnapig, másik részéről pedig a következő két hónapban születik megállapodás – mondta egy tegnapi háttérbeszélgetésen Horn Gábor, a koalíciós egyeztetésért felelős szabad demokrata államtitkár. A menetrendet ismertetve hozzátette: ezután felkérik az Egészségügyi Minisztériumot, augusztus végére készítse el a tervezetet, hogy a jogszabályt ősszel elfogadhassa a parlament. Az új egészségbiztosítási rendszer számos részlete bizonytalan még.
Nem tudni, pontosan hány biztosító működik majd a rendszerben. Ehhez ismét régiókra kell osztani az országot (ez feltehetőleg nem lesz azonos a jelenlegi regionális felosztással). Egy-egy régióhoz egy biztosító tartozik majd, de ezek valójában mind országosak volnának, hiszen az ország egész területéről toborozhatnának ügyfeleket, s bármely egészségügyi szolgáltatóval szerződhetnének. Gyurcsány Ferenc a hét végén azt mondta, várhatóan öt–hét biztosító működik majd. Az SZDSZ-nek egyébként volt olyan javaslata is, legyen csupán három – ismertette Horn.
Szintén bizonytalan, hogy miként oszlanak meg a jogok az új biztosítóban az állam és a magánbefektető között. Fontos kérdés ugyanis, hogy a 49 százalékkal bíró kisebbségi tulajdonos a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint a tulajdoni arányához képest akár 90 százalékos profitkiviteli és szavazati joghoz juthat. Az MSZP szeretne e jogokból minél többet az államnál tartani, míg az SZDSZ-es politikus azt hangsúlyozta, hogy a fontos döntésekben megfelelő jogköröket kell kapnia a magántőkének is. Nem lehet azt a gyakorlatot követni, hogy a kisebbségi tulajdonosnak semmibe nincs beleszólása – tette hozzá.
Kérdés az is, indulás után meddig toborozhatnak tagokat az új biztosítók. Az MSZP javaslata szerint a kisebbségi tulajdonrészek megvásárlását követő hat hónapig, míg az SZDSZ szerint az azt követő egy évig – mondta Horn Gábor. Ennek az időszaknak a végén szűnne meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, s létrejönne a nemzeti kockázatközösségi alap, amely a szabályozást végezné. Azokat, akik a megadott határidőig nem választanak az új biztosítók közül, a régiójukhoz rendelt biztosítóhoz osztanák. Később évente egyszer lenne lehetőség biztosítóváltásra (hasonlóan a gépjárművek kötelező biztosításához), erre a tervek szerint minden év szeptemberében nyílna mód.
Nem tudni még, mennyiért és miként értékesítenék az új biztosítók 49 százalékos tulajdonrészét. A tervek szerint először létrehoznának öt–hét, 100 százalékban állami tulajdonú céget, s ezek 49 százalékát értékesítenék egyben. Várhatóan aukciós folyamatban történne az eladás. A kikiáltási árat határoznák meg, ám még nem tudni pontosan, mekkora értéken. Arra a kérdésre, mi garantálja, hogy csekély befektetői érdeklődés esetén az üzleti biztosítók nem egyeznek meg egymással, hogy ki pályázzon egy-egy régióra alacsonyabb áron, Mihályi Péter, az államreform-bizottság egészségügyi kabinetjének szabad demokrata vezetője úgy válaszolt: – Ettől nem kell tartani, reményeink szerint sok jelentkező lesz, az ár pedig jócskán meghaladja a kikiáltási összeget. Akár hirdetéseket is feladhatunk – mondjuk a Financial Timesban –, hogy minél több külföldi befektető értesüljön a lehetőségről.
Fontos kérdés, változhat-e a későbbiekben az állami és a magántulajdon 51-49 százalékos aránya. Mihályi Péter szerint később elképzelhető ebben változás, mire Horn Gábor közbeszólt: nem lehet változás, erről koalíciós megállapodás született.
origo.hu
Nyitnak az első karácsonyi vásárok, mutatjuk milyen programokkal készülnek
