Az SZDSZ került nyerő pozícióba

Úgy látszik az eddigiek alapján, hogy az MSZP elvesztette ezt a csatát, az SZDSZ modellje került nyerési pozícióba – így kommentálta az egészségbiztosítási rendszer átalakítására vonatkozó elvi koalíciós megállapodást Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának szakértője. Elmondta: biztos abban, hogy a szocialista frakció jelentős része nem ért egyet a döntéssel, de a jelek szerint a fontos kérdésekben ez nem sokat számít, a pártelnök akarata dönt. Sinkó Eszter szerint az új rendszer legnagyobb veszélye, hogy a magáncégek előbb-utóbb szelektálni kezdenek az állampolgárok között, s igyekeznek megszabadulni a nagyobb kockázatot jelentő ügyfelektől. Másrészt megpróbálják a befizetett járulékért járó szolgáltatási csomagot szűkíteni. Valószínűtlennek tartja, hogy a további részletekről szóló döntésnél az MSZP akarata érvényesüljön, szerinte a szocialisták legfeljebb látszateredményekre számíthatnak. Hiába akarják ugyanis az államnál tartani a pénztárak menedzsmentjogát, az üzleti biztosítók így valószínűleg nem lépnének be erre a piacra.
Politikai kompromisszumok által összetákolt rendszer, ami számos elemében átgondolatlannak tűnik – így reagált a megállapodásra Skultéty László, a GKI–EKI Egészségügy-kutató Intézet ügyvezető igazgatója. Mint mondta, az elképzelt rendszer számos bizonytalanságot és ellentmondást rejt magában. Az egyiket abban látja, hogy miközben az MSZP szeretné megtartani a menedzsmenti jogokat az államnál, addig az üzleti biztosítók piacra lépésének feltétele éppen a kellő befolyás megszerzése. Hiszen ha egy üzleti vállalkozás kockáztat, akkor szeretne magának beleszólást a fontos kérdésekbe. Ha ezt megkapja, akkor viszont csak látszólagos marad a pénztárakban a többségi állami tulajdonrész – tette hozzá. Az új rendszer legnagyobb veszélyének a járulékfizetés ellenében járó szolgáltatási csomag szűkülését tartja a szakember. Arra a kérdésre, hogy lehet-e számítani érdemi javulásra a szolgáltatások minőségét illetően attól, hogy a befektetők tőkét invesztálnak a rendszerbe tulajdonrészük megszerzéséért, Skultéty László úgy felelt: csekély összegről van szó. Noha sokan a több mint ezermilliárd forintos Egészségbiztosítási Alaphoz viszonyítják a 49 százalékot, a valóságban nagyságrendekkel kisebb öszszegről van szó. Azok a politikusi nyilatkozatok, amelyek szerint az így befolyó összegből javul majd az ellátórendszer, csak PR-fogásnak tekinthetők.
A Magyar Orvosi Kamara elnöksége megütközéssel fogadta a döntést, mert a gyógyítás jövőjét alapvetően érintő kérdésben olyan megoldás született, amely veszélyezteti a betegellátást, a gyógyítók létét és egzisztenciáját, s végképp tönkreteszi az egységes egészségbiztosítás reményét, lerombolja azt az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat. Semmi értelme egy – a világon sehol nem látott és nem működtetett – rendszer felépítésére kísérletet tenni kizárólag politikai kompromiszszumtól és üzleti érdekektől vezérelve.
A Magyar Kórházszövetség fenntartja korábbi álláspontját, miszerint Magyarországon meg kell tartani az egybiztosítós rendszert, s az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat valódi biztosítóvá kell alakítani. A helyzetet súlyosbítja, hogy éppen a kórházi struktúraátalakítás kellős közepén hoztak meg egy ilyen nagy horderejű döntést.
A Nagycsaládosok Országos Egyesülete tiltakozik az egységes társadalombiztosítás, a társadalmi szolidaritás felszámolásának terve ellen. Megdöbbenve értesült róla, hogy az MSZP, feladva minden korábbi elvét újra engedett az SZDSZ politikai és gazdasági zsarolásának. Unokáink életét is helyrehozhatatlan károkkal fenyegető alku köttetett – véli az egyesület.