Fűrész Gábor ügyvezető igazgató elmondta: Politikai alternatívák című, május 24. és 28. között végzett reprezentatív országos telefonos közvélemény-kutatásuknak az volt a célja, ne csupán a pártpreferenciákról szóljon minden, a közvélemény hangját is halljuk meg. A húsba vágó kérdéseknél ugyanis – ilyen az egészségügy – a politikai irányultságok elkezdenek köddé válni, ami megnyilvánul például a vizit- és receptdíj szokatlanul magas, 85 százalékos elutasítottságában.
Az intézet szakemberei úgy találták: kezd kibontakozni a társadalmi alternatíva, hisz az emberek nagyon jól tudják, milyen országot képzelnek el, még ha a technikai részletek körüli elképzelések homályosabbak is. Az ügyvezető igazgató szerint eloszlott az a félreértés, miszerint a társadalomnak csak „végtelen” elvárásai lennének, amelyek révén ígéretekkel tetszés szerint lehetne tagjait manipulálni. Az is kiderült, hogy a neoliberális alapon működő rendszert az egészségügyben elutasítják, s kívánatosabbnak tartanák a szociális piacgazdaság megújított formáját. A tények azt mutatják, hogy a kölcsönös felelősségvállalás elvét és a kiváltságok megszüntetését a többség – 55, illetve 57 százalék – vonzónak találta. A válaszadóknak csak 23, illetve 22 százaléka nem fogadta el ezeket az alapvetéseket, 22, illetve 21 százalékuk pedig nem ismerte vagy nem értette a fogalmak tartalmát. Ez pedig azt jelzi, hogy a polgári alternatívának egyre jobbak az esélyei.
A KÓD felmérése kimutatta: az egészségügyi átalakítás egyáltalán nem találkozik a lakosság értékrendjével. A megkérdezettek mindössze hat százaléka híve a piaci magánbiztosítók versenyének, míg 49 százalék pártolja az állami biztosítót kiegészítő biztosítókkal, s majdnem ugyanennyi, 45 százalék szeretné, ha a jelenlegi állami rendszer maradna fenn. (E témáról szóló interjúnk a 4. oldalon.) Fűrész Gábor megjegyezte: a lakosságban kezdetben még nagyobb nyitottság volt a több-biztosítós rendszer iránt, ám a kormányzat túl későn kezdte el a felülről vezérelt kommunikációt. Ez a vonat azonban mára elment, a kampány elkésett, így a leépítések, kórházbezárások hatására a közvélemény végletesen elbillent az elutasítás irányába. A kiugróan magas negatív vélekedés már nem fordítható meg, nincs ilyenre tapasztalat nemzetközi szinten. Arra is fény derült a közvélemény-kutatásból, hogy a többségben erős igény van az új alternatívára, a változtatásra. A jelenlegi intézkedéseket tehát főként azért utasítják el, mert nem látják a célját. További adalék: a megkérdeztettek a „potyautasrendszert” nem támogatják ugyan, hisz a járulékmegkerülés szankcionálása mellett foglalnak állást, ám a rendszerből önhibájukon kívül kiesőkkel szemben igen toleránsak. Csupán az emberek hét százaléka zárná ki őket az orvosi ellátás közvetlen térítésmentes köréből, s még a tartósan munkanélküliek is csak a megkérdezettek 35 százalékának meg nem értésével találkozhatnának. Szintén a polgárok rendkívüli szolidaritását illusztrálja, hogy 88 százalékuk úgy foglalt állást: minden magyar állampolgárnak joga van az ingyenes orvosi alapellátáshoz és életmentéshez.
Fűrész Gábor kérdésünkre elárulta, hogy az egészségügyhöz hasonlóan más területeken, esetleg az oktatás vagy a közlekedés problémáiról is terveznek felméréseket. Talán előrevetítheti a majdani válaszokat a mostani kutatásnak az az eredménye, mely szerint a válaszadók hatvankét százaléka úgy véli: az ország bajba jutott, ezért változásra, új politikára van szükség, míg csupán 29 százalék nem értett egyet a felvetéssel, s kilenc százalék volt a nem válaszolók aránya.
origo.hu
Jogerős Karácsony Gergely pride-parádéjának betiltása
