Az urnazárást követő exit poll kimutatások szerint az UMP 350 helyet szerzett az 577 fős nemzetgyűlésben, míg baloldali vetélytársa 206 mandátumot kapott. A kommunista párt (PCF) 15 helyet zsebelt be, a zöldek három, az újonnan alakult, Francois Bayrou vezette Demokrata Mozgalom (MoDem) szintén három képviselőt küldhet a parlamentbe. Az eredmények alapján ugyan az UMP többséget szerzett, ám az előre megjósolt kiütéses győzelme elmaradt. A korábbi nemzetgyűlésben az UMP-nek 359 képviselője volt.
A szocialisták javítottak eredményükön, a 147 képviselőn, így a mostani vereség számukra nem igazán rossz, bár valódi örömet nem érezhetnek, hiszen csak annyit tudtak megakadályozni, hogy Nicolas Sarkozy elnök korábbi pártja taroljon a francia alsóházban. A Jean-Marie Le Pen vezette Nemzeti Front egyetlen képviselőt sem tudott bejuttatni a parlamentbe, a kommunisták eredménye jobb a vártnál, ám boldogok nem lehetnek.
A szavazásra jogosult valamivel több mint 35 millió francia állampolgár 60 százaléka adta le voksát tegnap este nyolc óráig, a párizsi urnazárásig, amely minden idők legrosszabb eredménye, ám erre számítottak is a szakértők. A tegnapi választással véget ért az a hathetes időszak, amely során a franciák négy alkalommal (kétszer az elnöjelöltekre, kétszer a nemzetgyűlési képviselőkre voksolhattak) járultak az urnákhoz.
*
A választások vesztesei egyértelműen a kis pártok. Bayrou Unió a Francia Demokráciáért (UDF) nevű pártja még 29 helyet tudhatott magáénak a nemzetgyűlésben 2002-ben, amikor még az UMP szövetségese volt, az egy hónapos MoDem így nem váltotta be a reményeket, s nem lehetett a mérleg nyelve, bármennyire is ezt ígérte az elnökválasztás eredménye. Jobban szerepelt azonban az UDF-ből megalakult Új Centrum nevű párt, amely a köztársasági elnök oldalán áll, ők 20 fős frakciót tudnak majd alakítani.
A Nemzeti Front azonban szomorkodhat, hiszen egyetlen jelöltjük, Marine Le Pen, a pártelnök leánya nem tudta megszerezni a mandátumot. A kommunisták szintén felemás érzésekkel fogadhatják az eredményeket. Bár az előzetesen jelzett 9–15 képviselői hely felső határát, azaz 15 képviselőt küldhetnek a parlamentbe, ez mégis azt jelenti, hogy a világháború óta először a legradikálisabb baloldali mozgalom nem tud frakciót alakítani, ahhoz ugyanis 20 mandátumra van szükség.
Összességében a nemzetgyűlés összetétele azt jelzi, hogy a hagyományosan széttagolt francia politikai élet kezd kétpólusúvá válni, ám ebben egyelőre a jobboldal messze jobban teljesít a baloldalnál. A mandátumokat összesítve a jobboldal 350, a baloldal 227 képviselőt küldhet majd a nemzetgyűlésbe, ami azt jelenti, hogy a május 6-án fölényes győzelemmel megválasztott Nicolas Sarkozy konzervatív államfő mostantól abszolút többséget tudhat maga mögött a parlamentben ambiciózus reformprogramja végrehajtásához. Az új nemzetgyűlés június 26-án rendkívüli üléssel kezdi meg munkáját.
Az eredményekre reagálva Francois Hollande szocialista pártelnök kiemelte, hogy a „kék áramlatként” beharangozott jelenség – amely az UMP kék színét és a 400 megnyert mandátumot jelentett volna – nem következett be, egyúttal üdvözölte, hogy több mint 200 szocialista képviselő lesz a nemzetgyűlésben. Hollande szerint a kiegyensúlyozottság fontos egy demokráciában, s egyúttal leszögezte, hogy a baloldal újjáalakítása elkerülhetetlen. Francois Fillon kormányfő az UMP részéről úgy vélte, a mostani eredmény feljogosítja az államfőt a reformprogramja végrehajtására. – Mostantól nincsenek baloldali és jobboldali emberek, közösen kell dolgoznunk – tette hozzá a politikus.
Franciaországban beszédtéma volt Jacques Chirac jogi mentességének vége: a volt köztársasági elnök jogi immunitása egy hónappal a hatalom átadása után lejárt. Így szombat óta számos ügy miatt beidézheti a bíróság. Ezek közül a legfontosabb a fiktív munkahelyek ügye, amelyeket állítólag párizsi polgármestersége alatt hozott létre – jelentette párizsi tudósítónk, Makay Zsuzsanna.
origo.hu
Napi balfék: Itt van Magyar Péter üzenete a nézőknek!
