Hongkong új évtizede

Nagyjából annyi a különbség a brit és a kínai uralom között, hogy a Népi Felszabadító Hadsereg katonái benn ülnek a laktanyában és soha nem jönnek ki az utcára, a brit gyarmati katonák viszont időről időre részegen botrányt okoztak a városban – mutatott rá tréfásan a katonák viselkedésére egy hongkongi brit tisztviselő lapunk kérdésére. A különbség persze ennél nagyobb, ám tény, hogy a vörös csillagos katonákat Hongkongban hiába keresné az ember, mind a laktanyában vannak.
Ezért is volt különleges, hogy vasárnap egyszerre megjelentek a csapatok, ám nem kell rosszra gondolni. Tíz évvel ezelőtt foglalták el ugyanis állomáshelyüket a kínai katonák a 150 éves brit uralom után a kaszárnyákban, s Peking uralmának egy évtizedes évfordulóját ünnepelték katonai pompával. A kínaiak nagyszabású ünnepségsorozatot szerveztek a nagy eseményre emlékeztetve. Ge Zsen-feng (Ge Zhen-feng), a Népi Felszabadító Hadsereg vezérkarifőnök-helyettese közölte, a katonák a pekingi „egy ország, két rendszer” direktíváját szigorúan követve állomásoznak a Hongkongi Különleges Igazgatású Területen (HKSAR), így semmilyen nyomást nem gyakorolnak a szinte teljes függetlenséget élvező félsziget irányítására.
A lakosság is úgy érzi, valójában semmi sem történt tíz évvel ezelőtt, csak levonták a brit lobogót, s felhúzták a vörös kínai zászlót. A színfalak mögött azért sokat tett Peking azért, hogy az identitást kissé nélkülöző hongkongiak kínaiaknak érezzék magukat. 2003-ban kisebb hullámvölgybe került a különleges régió, ám akkor Kína segített a kereskedővárosnak, hogy kilábaljon a recesszióból. A televíziók kínai nemzeti érzelmű dalokat sugároznak mindennap a híradó előtt, a lakosság egy része pedig fogékony a szólításra. A felmérések ugyan azt mutatják, hogy az ott élők még mindig elsősorban hongkonginak tartják magukat, ám növekszik a kínai identitásúak aránya a lakosságon belül.
A demokratikus alapjogok Hongkongban továbbra sem terjednek ki mindenkire, ráadásul a gazdasági sikerek ellenére látni lehet, hogy Kína egyre több Pekinghez hű embert nevez ki a kormányba. A hongkongi újságírók 30 százaléka mondta, hogy az elmúlt tíz évben erősebben cenzúrázzák saját cikkeiket, a lakosság pedig továbbra is csak arra vár, hogy megvalósuljon a teljes demokrácia, amelyet Peking megígért, de egyelőre nem történt az ügyben előrelépés.