Nemrégiben volt 18 éve, hogy elhunyt Khomeini ajatollah. Ön szerint ha ma élne, elégedett lenne az iszlám forradalommal?
– A világ rengeteget változott azóta. Láthatjuk, 27 évvel ezelőtt az Egyesült Államok megszakította a kapcsolatokat Iránnal. Néhány hete Sarm-es-Sejkben az iraki biztonságról rendeztek konferenciát. Ezen nagyon sok fontos ember részt vett, köztük – épp országunk fontossága miatt – iráni szakemberek is, és tárgyaltunk az amerikaiakkal. Közel három évtized alatt Irán nagyon sokat fejlődött, nemzetközi téren is elfogadott, megkerülhetetlen tényező. Fontos elmondani, hogy a forradalmunk kulturális jellegű, Khomeini ajatollah pedig egy vallási vezető volt. A forradalom ösztönözte a térség népeit arra, hogy saját kezükbe vegyék a sorsukat. Példaként említhető a libanoni helyzet. Ha az izraeliek korábban be akartak vonulni egy arab országba, azt megtehették. Libanont sokszor megtámadták, Bejrútig is eljutottak. A legutóbbi háború eredményét azonban mindenki ismeri, annak ellenére, hogy a libanoni ellenállóknak nem volt sem atombombájuk, sem vegyi fegyverük. Csak a hitük, hogy győzhetnek. Ezt a hitet pedig Khomeinitől kapták. Az ő irányításával Iránban sikerült meggyökereztetnünk a demokráciát. Az emberek nyíltan elmondhatják a véleményüket.
– Az Egyesült Államok az iráni fenyegetésre hivatkozva telepíti térségünkbe a rakétavédelmi rendszert. Valóban félnünk kell Irántól?
– Az amerikai politika igen régi vágású. Mindig ellenséget keresnek maguknak. Európában meg akarják vetni a lábukat, ezért minden eszközt felhasználnak; Iránról gonosz dolgokat híresztelnek széles körben. A rakétavédelmi rendszer egyik eleme Csehországban lesz. Mikor nemrégiben egy európai országban jártam, rákérdeztem tárgyalópartnereimtől: Önök veszélyesnek tartják Iránt? Azt válaszolták, hogy ez csak politika, és mosolyogtak rám. Kértem őket, gondolkozzanak, vajon mi oka lenne, hogy Irán megtámadja Európát. A hazám és Európa között évezredes kapcsolatok vannak. A kereskedelmi mérleg 25 milliárd euró évente. Mondtam nekik, ha egyszer majd rakétákat akarunk dobálni Európa felé, akkor abban szőnyeget fogunk elrejteni. Egyszerűen semmilyen alapja nincs ennek az elméletnek. Ráadásul Iránnak nincs is ilyen rakétája. Szerintem az amerikaiaknak egyszerűen szükségük van az európai légtérre, ezért mutatják be Oroszországot vagy Iránt ellenségként. Vajon Izrael lenne Európa barátja? Nemrég olvastam egy cikket, amelyben egy izraeli katona arról beszélt, ha Európa nem segít nekik, olyat tesznek, hogy a kontinensből nem marad semmi. Nem értem, hogy itt miért nem jelennek meg ezek a cikkek. Az én hazámnak tízezer éves múltja van, és több száz éve egyetlen támadást sem indított, mégis úgy próbálják beállítani, hogy veszélyes. Nekünk 15 szomszédunk van, még sincs egyetlen területi vitánk sem velük. Mi biztonságot akarunk a térségben. Teherán az elsők között ismerte el az új iraki kormányt. Iráni törekvés volt, hogy Afganisztánban jogállam jöjjön létre. Emlékezhet a tálib kormányra, azt összesen három ország ismerte el. Ketten a mi régiónkból, a harmadik pedig az Egyesült Államok volt.
– Nem érzi úgy, hogy a közép-európai térség felértékelődött az utóbbi időben, épp az amerikai rakétavédelmi rendszer miatt?
– Nekünk nem emiatt fontos ez a terület. Vannak olyan európai országok, amelyekről az iráni népnek nincs jó véleménye, például az angolokról, akik részesei voltak az iraki háborúnak, és korábban részesei voltak a népi Moszadekh-kormány elleni puccsnak is. A közép-európai államoknak nincs ilyen múltjuk. Ha Magyarországról beszélünk, nekünk a kereskedelmi-kulturális kapcsolatok jutnak eszünkbe, semmi más. Így könnyebb együttműködni. Ezért gondoltuk azt, hogy fejlesztjük kissé ezeket a kapcsolatokat. Azért is utaztam ide, hogy tárgyalópartnereimnek átadjam ezt az üzenetet. A rakétavédelmi rendszer ügye nem olyan fontos. Előbb-utóbb az amerikaiak érvei is el fognak halkulni. Mindenki tudja, hogy amivel vádolnak minket, az nem igaz.
– Számíthatunk-e iráni gázra az esetlegesen megvalósuló Nabucco vezetékben, vagy azt inkább keletre, Kína és India felé szándékoznak szállítani? Állítólag már a megállapodás is megszületett Moszkva és Teherán között, hogy Európa az oroszoké, Ázsia pedig Iráné.
– Nem, ebből egy szó sem igaz. Vannak tárgyalásaink európai országokkal, például a svájci EGL társasággal. Említhetem tervezett megállapodásunkat Albániával, ahová szintén gázt fogunk szállítani. A Nabucco fő forrása iráni földgáz lenne. A probléma az, hogy egyes országok nem akarják átengedni területükön a csővezetékeket. Az OMV-vel kötött szerződésünk is Európa gázellátásáról szól. Jelenleg Európa számára kissé nehéz megszerezni a földgázt, ezért bizonyos országok külön-külön is megkeresnek minket a szállítás feltételeiről. Ezek között vannak közép-európai országok is.
– Nem befolyásolja a kiváló orosz–iráni kapcsolatokat az önök tevékenysége, amely Moszkva elképzelését keresztülhúzza?
– Szerintem nem zavarja, mi kereskedelmi alapon dolgozunk. A többiek – azok, akik nem tudnak megegyezni Oroszországgal – ezért elképzelhető, hogy hozzánk jönnek földgázért. Kereskedelmi kapcsolataink Európával az energiahordozókon nyugszanak. Az európaiaknak fontos, hogy az energiát különböző forrásokból szerezzék be, nekünk is lényeges, hogy a mi meglevő készleteinket más-más helyre tudjuk eladni.
– Szó volt erről a magyarországi tárgyalásain is?
– Igen.
origo.hu
Napi balfék: Itt van Magyar Péter üzenete a nézőknek!
