Tavaly Budapesten az 50 lakásos vagy annál nagyobb beruházások keretében 6743 lakás építését kezdték meg. Ez harmadával kevesebb, mint 2005-ben – derül ki abból az elemzésből, amit a Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht. és az E-Build Kft. készített a fővárosi önkormányzat megbízásából. A tanulmány szerint a befejezett lakások száma tavaly 7523 volt, ami viszont hét százalékkal több, mint 2005-ben. Az új lakásépítkezések számának visszaesésével párhuzamosan nőtt a lakások átlagos alapterülete, csökkent az egy épületben lévő lakások átlagos száma – áll a tanulmányban. Az önkormányzati lakóingatlanok számának alakulásáról az elemzés azt állapította meg, hogy azokból 2006-ban Budapesten közel kétharmadával többet adtak át, mint egy évvel korábban. Tavaly hét új önkormányzati lakásépítés kezdődött, összesen 337 bérlakással.
A Studio Metropolitana és az E-Build elemzése szerint a múlt esztendő a nem lakás céljára szolgáló ingatlanberuházások terén meglehetősen mozgalmas volt. Tavaly a régióban az új kereskedelmi beruházások összes alapterülete meghaladta a 400 ezer négyzetmétert, ami majdnem négyszeres bővülést jelent a megelőző évhez képest. Az egyik legdinamikusabb beruházásnövekedés a szállodaipar területén volt tapasztalható 2006-ban: több új szobát építettek, mint a megelőző két évben együttvéve, és az idén további növekedésre lehet számítani. Az iparág tevékenységének kedvező hozadéka lehet, hogy néhány nagy múltú belvárosi épület újra régi pompájában tündökölhet.
A szállodaiparéhoz hasonló növekedés tapasztalható az irodapiacon: 2006-ban bruttó 582 ezer négyzetméter irodaház-terület kivitelezése kezdődött meg a fővárosban, ami több, mint a megelőző két évben együttvéve. A közép-magyarországi régióban tavaly indult ipari és logisztikai beruházások együttes területe 305 ezer négyzetméter, ötödével több, mint egy évvel korábban. Az átadott épületeket vizsgálva az elemzés megállapította: a gyártóüzemek továbbra sem keresik a főváros közelségét, a logisztikai központok viszont szinte kivétel nélkül a Budapestre vezető fő közlekedési utak, illetve az M0-s autóút mentén helyezkednek el.
A tanulmány szerint az ingatlanfejlesztők egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a volt ipari zónák kínálta lehetőségek iránt. A Duna menti területeket az irodai, a turisztikai és a lakásberuházások uralják, miközben a 4-es metró építése várhatóan felértékeli a metróállomásokhoz közeli telkeket. Ennek jegyében a Kálvin tér–Fővám tér környékén a magántőke bevonásával megvalósuló oktatási beruházások koncentrálódtak, míg a leendő Hungária körúti megálló térségében három irodaberuházás indulása várható. A Bosnyák térre tervezett végállomásnál a Zugló-Városközpont előkészítése zajlik, a Budai Skála bontása után pedig az áruház helyén megkezdődik egy a MOM Parkhoz hasonló épületkomplexum kivitelezése.
Deutsch Tamás: Magyar Péter bármit megtesz, hogy ne függesszék fel a mentelmi jogát - videó