Kevesebb lakás épül a fővárosban

Megélénkült a fővárosi ingatlanfejlesztés. A nem lakás céljára szolgáló épületek piaca minden tekintetben növekedést mutatott tavaly, a lakásberuházások száma ugyanakkor 30 százalékkal csökkent.

2007. 06. 10. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tavaly Budapesten az 50 lakásos vagy annál nagyobb beruházások keretében 6743 lakás építését kezdték meg. Ez harmadával kevesebb, mint 2005-ben – derül ki abból az elemzésből, amit a Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht. és az E-Build Kft. készített a fővárosi önkormányzat megbízásából. A tanulmány szerint a befejezett lakások száma tavaly 7523 volt, ami viszont hét százalékkal több, mint 2005-ben. Az új lakásépítkezések számának visszaesésével párhuzamosan nőtt a lakások átlagos alapterülete, csökkent az egy épületben lévő lakások átlagos száma – áll a tanulmányban. Az önkormányzati lakóingatlanok számának alakulásáról az elemzés azt állapította meg, hogy azokból 2006-ban Budapesten közel kétharmadával többet adtak át, mint egy évvel korábban. Tavaly hét új önkormányzati lakásépítés kezdődött, összesen 337 bérlakással.
A Studio Metropolitana és az E-Build elemzése szerint a múlt esztendő a nem lakás céljára szolgáló ingatlanberuházások terén meglehetősen mozgalmas volt. Tavaly a régióban az új kereskedelmi beruházások összes alapterülete meghaladta a 400 ezer négyzetmétert, ami majdnem négyszeres bővülést jelent a megelőző évhez képest. Az egyik legdinamikusabb beruházásnövekedés a szállodaipar területén volt tapasztalható 2006-ban: több új szobát építettek, mint a megelőző két évben együttvéve, és az idén további növekedésre lehet számítani. Az iparág tevékenységének kedvező hozadéka lehet, hogy néhány nagy múltú belvárosi épület újra régi pompájában tündökölhet.
A szállodaiparéhoz hasonló növekedés tapasztalható az irodapiacon: 2006-ban bruttó 582 ezer négyzetméter irodaház-terület kivitelezése kezdődött meg a fővárosban, ami több, mint a megelőző két évben együttvéve. A közép-magyarországi régióban tavaly indult ipari és logisztikai beruházások együttes területe 305 ezer négyzetméter, ötödével több, mint egy évvel korábban. Az átadott épületeket vizsgálva az elemzés megállapította: a gyártóüzemek továbbra sem keresik a főváros közelségét, a logisztikai központok viszont szinte kivétel nélkül a Budapestre vezető fő közlekedési utak, illetve az M0-s autóút mentén helyezkednek el.
A tanulmány szerint az ingatlanfejlesztők egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a volt ipari zónák kínálta lehetőségek iránt. A Duna menti területeket az irodai, a turisztikai és a lakásberuházások uralják, miközben a 4-es metró építése várhatóan felértékeli a metróállomásokhoz közeli telkeket. Ennek jegyében a Kálvin tér–Fővám tér környékén a magántőke bevonásával megvalósuló oktatási beruházások koncentrálódtak, míg a leendő Hungária körúti megálló térségében három irodaberuházás indulása várható. A Bosnyák térre tervezett végállomásnál a Zugló-Városközpont előkészítése zajlik, a Budai Skála bontása után pedig az áruház helyén megkezdődik egy a MOM Parkhoz hasonló épületkomplexum kivitelezése.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.