A kormány is, az SZDSZ is hozzányúlna az egyszázalékos törvényhez. A jogszabály most kétszer egy százalék felajánlását teszi lehetővé az adózó polgároknak. Az egyik egy százalékot valamely egyház hitéleti finanszírozására lehet irányítani. A másik egy százalékkal valamelyik társadalmi szervezetet lehet támogatni. A szabad demokraták azt a javaslatot fogalmazták meg abban a tízpontos reformlistában, amelyet a kormányfő asztalára helyeztek, hogy az adózó akár mind a két adó egy százalékot irányíthassa vagy a civilek vagy az egyházak számlájára. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke lapunknak elmondta: „Az SZDSZ javaslata mögött az a régi szabadkőműves mesterkedés húzódik meg, hogy egy skatulyába gyömöszöljék az egyesületeket és az egyházakat, s úgy állítsák be a vallást, mint valamiféle szabadidős hobbit.” Ugyanerről a református egyház zsinati székházában tegnap tanácskozó civileknek és felekezeteknek az volt a véleménye: a terv elmélyítené az eddig is kényszerűen meglévő versengést az érintettek között.
Szintén most szivárgott ki a kormány adófelajánlási koncepciója. A civilek és az egyházak képviselői tegnap úgy értékelték: kedvezőtlen lenne, ha többé nem lehetne a befolyt pénzt köztartozás kiegyenlítésére fordítani. Annak sem örülnének, hogy a kormány limitálná azt az összeget, ami alatt nem lehetne egy százalékot felajánlani. A reformátusok által szervezett rendezvényen, amelyen a zsinat lelkészi elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök elnökölt, egyetértés volt abban, hogy ha a hatalom módosítani akarja a törvényt, ahhoz az érintettek javaslatait is be kell építeni. A közös közlemény fogalmazói sürgetik, hogy az egyházak és a civilek „kiszámítható, ellenőrizhető, átlátható és igazságos rendszerben jussanak hozzá a közcélú feladatok végzéséhez szükséges forrásokhoz”.

Vitray Tamás találkozott a Magyarországon kószáló medvével