(Jeruzsálem)
Ha nem Simon Pereszről lenne szó, azt mondanám, papírforma-eredmény született. Ám ő valahogy mindig megtalálja az egyetlen utat, hogy elveszítsen egy már megnyert csatát – mondta maliciózusan egy neve elhallgatását kérő Kadima-párti miniszter az esélyekről a voksolás előtt. A Maariv napilap tegnapi száma ráadásul úgy jelent meg, hogy címlapján Peresz választási kudarcainak képeit mutatta be. Most Peresz esetében nem működött az örök vesztes szindróma. Az első fordulóban még csak 58 szavazatot kapott a kormányzó Kadima jelöltje Rivlin 37 és a munkapárti Avital 21 szavazata előtt, ám a legesélytelenebb jelölt a második forduló előtt bejelentette, viszszalép, mégpedig Peresz javára. Rivlin nem sokkal később megtette ugyanezt a gesztust, így Pereszre egyedüli jelöltként szavazott a knesszet tagsága. A 86 támogató szavazat azt jelenti, hogy ő Izrael államának 9. elnöke.
Izraelben minden választás hagyományos közel-keleti vehemenciával történik. Az ellenfelek – akik, mint a Munkapárt elnökválasztása esetén egyazon párt tagjai – egymást hazugnak nevezték, s ez a veszekedés akkor sem fejeződött be, amikor megszülettek az eredmények. A keddi, munkapárti választás kiválóan vezette fel az országos jelentőségű, ám kevésbé fontos államfőről való voksolást. Kedden több mint 103 ezer Munkapárt-szavazó járulhatott urnákhoz országszerte, eldöntendő, ki legyen a libanoni háborúba belebukott Amir Perec utódja a párt élén. Ennél is többet jelentett ugyanakkor, hogy Perec az Olmert-kormány védelmi minisztere is, így valószínűleg a mostani győző Ehud Barak is átveszi a befolyásos posztot, bármenynyire is tiltakozott a két jelölt az Olmert-kormányban való részvétel ellen. Olmert egyébként kapott hideget-meleget a jelöltektől, Ami Ajalon veresége után azonnal lemondásra szólította fel a kormányfőt, meglebegtetve az előre hozott választások megtartását, amely szerinte szükséges a „társadalmi bizalom visszaszerzéséhez”. Benni Dagen, a külügyminisztériumban működő politikai kutatóközpont helyettes vezetője lapunknak elmondta, hazája politikai élete „néha túl dinamikus”, Ő úgy vélte, Olmert még marad a miniszterelnöki székben egy ideig a libanoni háború kudarca ellenére. Egyúttal lehetségesnek tartotta, hogy a kormány bizonyos átalakításával új kezdeményezést tesznek le az asztalra, mivel szerinte Izrael nem elégedett a jelenlegi status quóval.
Közben egyre nagyobb méreteket ölt a palesztin belháború. Mahmúd Abbász elnök szerint a gázai övezet összeomlásához vezethetnek a szűnni nem akaró harcok. A palesztin államfő, aki a Fatah vezetője is egyben, Háled Mesaallal, az iszlamista Hamász damaszkuszi emigrációban élő vezetőjével tárgyalt telefonon, hogy áttekintsék, miként fékezhetnék meg a két mozgalom fegyveresei között dúló gázai övezeti harcokat. Abbász az erőszak leállítását célzó „egyiptomi erőfeszítéseket vitatott meg Háled Mesaallal” – mondta újságíróknak Azzám al-Ahmed, Fatah-párti miniszterelnök-helyettes a két politikus telefonos megbeszéléséről. „Abbász elnök azért beszélt Mesaallal, hogy megtudja, mit tud tenni (Mesaal) a harcok leállítása érdekében” – idézte Abbász egyik tanácsadóját az MTI. A Fatah és a Hamász között kirobbant, minden korábbinál súlyosabb fegyveres összecsapásokban június 7. óta legalább hatvan palesztin vesztette életét.
origo.hu
Egymilliárd forintot, a bevallott összeg tízszeresét költhették el Magyar Péterék tavasszal
