Míg a Fideszt 60 százaléknyian, a szocialistákat csupán 29 százaléknyian választanák a választani tudó biztos szavazók körében a Medián júliusi kimutatása szerint, a kis pártok pedig a parlamenti küszöb környékén, vagy az alatt állnak. Az SZDSZ-re most csak a voksok három, az MDF-re pedig 5 százaléka jutna. A teljes népesség körében a Fidesz 38, az MSZP 21 százalékon áll, míg a másik két parlamenti párt támogatottsága megegyezik az előző kategóriában mértekkel.
Ugyanakkor a legfrissebb adatok szerint ebben a hónapban különösen kevés állampolgárról mondható el, hogy határozott pártpreferenciával rendelkezne: a választások óta még egyetlen felmérésben sem volt ennyire magas – 31 százalékos – a bizonytalan, vagyis a párt nélküli válaszadók aránya. Az országgyűlési választásra vonatkozó részvételi szándék alapján a nyár közepén a megkérdezettek 51 százaléka nyilatkozott úgy, hogy biztosan szavazna, míg 21 százalékuk azt jelezte: biztosan nem mennének el.
A Medián elemzése szerint az elbizonytalanodás elsősorban az MSZP korábbi híveinél mutatkozik. A magukat baloldalra soroló válaszadók körében kétszer annyi a párt nélküliek aránya, mint a jobboldaliként megnevezettek körében. Az elbizonytalanodott baloldali szavazók azonban a döntő pillanatban nagy eséllyel visszatalálnának korábbi választott pártjukhoz: ha a ma párt nélküliek mégis szavaznának, akkor a saját bevallásuk szerint a legnagyobb valószínűséggel az MSZP-re adnák a voksukat – emelte ki a hetilap cikke, amely felhívja a figyelmet arra is, hogy a gazdasági pesszimizmus némileg „oldódott”.
Erre abból következtettek, hogy egy évvel ezelőtt, a megszorítások bejelentésekor az emberek szűk háromnegyede, most már „csak” valamivel több mint fele számít a pénzügyi helyzete roszszabbodására.
Sólyom csak balról veszít. Annak ellenére, hogy Sólyom László köztársasági elnök ismét vezeti a politikusok népszerűségi listáját, megítélését növekvő megosztottság jellemzi – olvasható ki a Medián adataiból. Ugyanakkor az elemzés kiemeli, hogy a Horn Gyula állami kitüntetésének viszszautasításából, illetve az ombudsmanok jelölését nélkülöző pártegyeztetés elmaradásából következtethető 5 százalékpontos népszerűségcsökkenés szinte teljes mértékben abból adódik, hogy a kormánypárti szavazók róla alkotott véleménye tovább romlott. A koalíciót támogatók körében 40 százalék, míg az ellenzékieknél 70 százalék körüli az államfő népszerűsége. A Medián által megkérdezettek relatív többsége szerint egyébként nem jár állami kitüntetés Hornnak.
Vizsgálat indult Franciaországban a X ellen, mert az algoritmusa alkalmas lehet külföldi beavatkozásra
