Feleselő kérdések

Újabb kísérletnek lehetünk tanúi: egy budapesti lakos három kérdésben népszavazási kezdeményezéssel fordult az Országos Választási Bizottsághoz (OVB). A nyelvész foglalkozású kezdeményező úgy gondolja, a Fidesz és a KDNP korábban jogerősen jóváhagyott kérdései tendenciózusak, megengedhetetlen mértékben próbálják befolyásolni a választókat. S mert a pártok az előírt négy hónap alatt nem szerezték meg a szükséges aláírásokat, ő megfogalmazta az eredeti kérdések ellenkezőjét.
A szocialista politikusok sorra úgy nyilatkoznak, támogathatónak érzik a tőlük és a kormányzattól s főként a kormányfőtől független magánszemély fellépését. Tekintsünk most el attól, hogy valóban a balliberális erők állnak-e a kezdeményező mögött! Vizsgáljuk csupán magát a kezdeményezést! A kérdések alapján azt láthatjuk, az elképzelés nem egyedülálló: a rendszerváltozás óta két előzménye is volt. Az egyik az Antall-kormány idejéből származik, a másik Horn Gyula kormányzásának időszakából. Az előbbi esetben egy társadalmi szervezet – nyilván szintén saját ötlet alapján – a jobboldali többségű Országgyűlés feloszlatását szerette volna elérni népszavazással. A kezdeményezés, a taxisblokádhoz hasonlóan, megrendítő erejű ütést mérhetett volna a hazai demokráciára.
Ám ez a kísérlet nem sikerült. Az Alkotmánybíróság ugyanis kimondta, hogy burkolt alkotmánymódosításról nem lehet referendumot tartani. Később, 1997-ben Horn Gyula próbálkozott a demokratikus jogok kijátszásával, szabálytalan előzéssel: a kormány nevében népszavazást kezdeményezett, hogy meghiúsítsa a Független Kisgazda Párt akkor már jóváhagyott népszavazási terveit a földtörvény ügyében. Az alkotmánybírák ennek nyomán éppen tíz évvel ezelőtt rögzítették azt, hogy a képviseleti demokrácia elsődleges ugyan a közvetlen hatalomgyakorlással szemben, ám a népszavazás a választópolgárok alapvető politikai joga. Emiatt már maga a kezdeményezés is védelemben részesül. A korábbi kérdésfeltevést például nem előzheti meg az időben utána következő.
Igazolt tény, hogy a két ellenzéki párt előbb újította meg az egészségügyi intézmények jövőjéről, a patikaszerek árusításáról és a földtulajdonról tavaly október 24-én benyújtott kérdéseit, mint ahogyan a liberális felfogású magánszemély az OVB-hez fordult volna. Most valószínűleg mégsem az időrend a perdöntő. Hanem az, hogy a kezdeményező voltaképpen nem népszavazást akar: a célja, hogy ellehetetlenítsen egy referendumot. Az ügydöntő népszavazás ugyanis kötelezettséget róna az Országgyűlésre. Keresztülhúzhatná a nép véleményének megkérdezése nélkül intézkedő, erőszakosan kormányzó hatalom számításait. S éppen olyan időszakban, amikor – nemzetközi szervezetek megállapítása szerint is – csökkent a kormányzás hatékonysága, a politikai hatalom stabilitása.
Mindemellett valószínűsíthető, hogy a választási bizottság szabad utat ad a koalíció által helyeselt magánkezdeményezésnek. Az OVB egyes tagjai ugyanis a korábbi fordulókban szinte kétségbeesetten érveltek amellett, hogy a referendum sértené a kormány programját, a program egységét. Ez az álláspont megbukott. Valószínű, hogy a végső döntést most is az alkotmánybíráknak kell majd meghozniuk.