Mégis kinek a bankja az MNB?

Az Országgyűlésnek, illetve az Állami Számvevőszéknek nagyobb betekintést kellene kapnia a jegybank vizsgálatába – derült ki a parlament költségvetési bizottsági tagjainak kérdésünkre adott válaszaiból. A bankot ellenőrző könyvvizsgáló cég megválasztásánál az Állami Számvevőszéknek csak véleményalkotási joga van, a kiválasztás a szakminiszter hatásköre.

Állami, a mindenkori kormánynak alárendelt felügyelet helyett inkább a hosszú távú stratégiai érdekeket szem előtt tartó társadalmi – parlamenti, állami számvevőszéki – ellenőrzésre lenne szüksége a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számviteli bizottsága tagjainak feltett kérdésünkre adott válaszok szerint. A jegybank átláthatóságával kapcsolatos dilemma lényege, hogy egyrészt biztosítani kell az MNB, valamint az alapkamatról döntő monetáris tanács függetlenségét, másrészt – mivel állami tulajdonról van szó – jogosan vetődik fel a banki működés átláthatóságának igénye.
A hatályos törvények szerint a jegybankot egy független könyvvizsgáló cég auditálja, amelynek kiválasztási joga a magyar államot képviselő minisztert illeti, a megbízásnál vagy esetleges visszahívásnál az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) csak véleményezési joga van. A jogszabály értelmében a monetáris tanács ülésein a kormányt szavazati jog nélkül a miniszter képviseli, akit az MNB elnökének a működés szempontjából kiemelten fontos döntésekről tájékoztatnia kell. A legfontosabb kitétel azonban, hogy „a jegybank köteles az általa végrehajtott devizaműveletekről, valamint az arany- és devizatartalékokról a minisztert hetente tájékoztatni”. Az MNB elnökét a kormányfő javaslatára választják ki, míg a monetáris tanács tagjainak kinevezését is csak a miniszterelnök egyetértésével lehet a köztársasági elnök elé terjeszteni. A központi bank ellenőrzésének és átláthatóságának szükségessége az utóbbi években már többször is felvetődött, amit több botrány – többek között az MNB bécsi leányvállalatának, a CW banknak az eladósodása – is előtérbe helyezett. Összehasonlításképpen a legtöbb európai országban az ÁSZ feladata a bank tevékenységének átvilágítása, amelyet egy független könyvvizsgáló céggel együtt végez el.
– A jegybank nem a kormány bankja, hanem a magyar nemzeté, éppen ezért elfogadhatatlan, hogy Európában egyedülálló módon a kabinet beleavatkozik a személyek kiválasztásába – fogalmazott lapunknak Hargitai János, az Országgyűlés költségvetési bizottságának kereszténydemokrata tagja, aki szerint a jegybank ellenőrzése az Országgyűlés ellenőrző szervének, az ÁSZ-nak a hatáskörébe kellene hogy tartozzon. Úgy vélte, a parlamentnek az MNB beszámoltathatóságát illetően jelenleg kevés befolyása van. Mádi László, a szakbizottság fideszes tagja elmondta: a jegybank ellenőrzése mindenkinek az érdeke, mivel közpénzekről van szó, s a jegybank felügyelőbizottsága több esetben sem tudott megnyugtató válaszokat adni több súlyos probléma kiderülésekor. Emellett azonban Mádi szerint a monetáris politika szakmai műhelytitkai nem tartoznak a nyilvánosságra. Kékesi Tibor szocialista képviselő elviekben támogatná az Országgyűlés ellenőrző szerepét, míg Gegesy Ferenc SZDSZ-es honatya szerint inkább az ÁSZ vizsgálódhatna közvetlenül, a költségvetési bizottságnak nem ez lenne a legfontosabb feladata.
– Nemzetközi gyakorlat, hogy könyvvizsgáló cégek auditálják a központi bankot, ezzel párhuzamosan az állami számvevőszékek ellenőrzési szerepe különböző képet mutat – mondta Bihary Zsigmond, az ÁSZ főigazgatója. Leszögezte: a hazai példa szerint a szervezet nem hitelesíti az MNB mérlegét, sem az éves beszámolóját, mert „nem lenne hatékony ugyanazt ellenőrizni, amit a könyvvizsgáló vállalat egyszer már elvégzett”. Bihary kifejtette, hogy európai tapasztalatok szerint ebben a kérdésben háromféle feladata lehet az ÁSZ-nak: vagy egyáltalán nem vizsgálódik, vagy együttműködik az auditáló céggel, vagy – mint például Írországban – szélesebb hatáskört kap. Az MNB sajtóosztályát lapzártánkig nem lehetett elérni.