Van műtét, amelynél olyan hosszú a várólista, hogy csak 2010 tavaszára kaphatnak időpontot a betegek. A fekvőbeteg-ellátó intézmények vezetői egyetértenek abban, hogy az utóbbi időben drámaian megnőtt az előjegyzési idő. Pénzzel viszont egyre több helyen rövidíthető a várakozás a tervezhető, tehát nem sürgős beavatkozásoknál. Az árak intézményenként és ellátástípusonként változók. Visszérműtétért 80–100 ezer, sérvműtétért 100–300 ezer forintot kérnek, ám egy komolyabb operáció ára már milliós összeget tehet ki.
Annak elvileg megvannak a feltételei, hogy egy közfinanszírozott intézményben miként lehet magánellátást nyújtani: milyen eszközökkel, milyen státusú alkalmazottakkal, mely ágyakon. Gyakran azonban ezeket nem tartják be.
– Az önbevalláson alapuló kérdőíves vizsgálat egyik célja, hogy felmérjük, folytatnak-e a kórházak a közfinanszírozott mellett magánellátást, és ha igen, milyen feltételekkel – mondta Kovácsy Zsombor, az Egészségbiztosítási Felügyelet elnöke. Kérdés, hogy egyértelműen elkülönítik-e a kétfajta szolgáltatást, azok nem kuszálódnak-e öszsze. Választ keres a felügyelet arra is: nem generálnak-e az intézmények tudatosan várólistát, hogy a betegeket a fizetős szolgáltatások felé terelhessék? Kovácsy Zsombor elmondta: sokan tesznek panaszt, mert megítélésük szerint túl hosszú ideig kell várniuk egy beavatkozásra. Ez azonban önmagában még nem jogszabálysértés – szögezte le. Elismerte, hogy az önbevallás alapján kitöltött kérdőívekkel nehéz feltárni az esetleges visszaéléseket, de miután nincs kémhálózatuk, körmönfontabb megoldást kellett találni, s a semminél talán ez is több eredményt hoz majd. Hozzátette: reményeik szerint bizonyos betegellátási gyakorlatra lehet majd következtetni a válaszokból. Az eddigi vizsgálatok egyébként nem állapították meg egyik intézménynél sem, hogy tudatosan generáltak várólistát.
– Nincs minden rendben a várólisták körül, bár a helyzet javult valamelyest az utóbbi időben. Az intézmények jelentős része azonban továbbra sem működtet nyilvános várólistát – közölte a felügyelet elnöke, aki szerint ennek oka többek között az egyértelmű szabályozás hiánya, ami várhatóan januártól változik.
A lapunknak név nélkül nyilatkozó szakemberek egyöntetűen állítják: önbevallással aligha derülhet fény a legtöbb szabálytalanságra. Szerintük, ha a páciens úgy dönt, hogy lemond az tb-finanszírozásról, s kifizeti az ellátását – zsebbe vagy az intézmény, esetleg alvállalkozójának kasszájába –, úgy legfeljebb célzott ellenőrzés vezethetne az eset nyomára.
Miskolci Tiltakozás. A kórházakban kialakult áldatlan állapotok, valamint az ezeket előidéző egészségpolitikai intézkedések miatt demonstrációt szervez Miskolcon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés. Július 10-én, 14 órai kezdettel a Városház téren lesz a tiltakozás. Az akcióval a Magyar Orvosi Kamara (MOK) is egyetért, ezt nyomatékosítja, hogy Éger István, a MOK elnöke is megjelenik és felszólal a demonstráción. (MN)
Gulyás Gergely Magyar Péterről: Abban, hogy bolond, abban teljes volt köztük az egyetértés