Nem könnyű persze áttenni egy tollvonással a hétvégét, amelyet nemzedékeken át szokott meg az Öböl-térség lakossága. Az iszlám hét csütörtöki pihenőnappal és pénteki ünnepnappal végződik. Ekkor a helybéliek ájtatosan elmennek a pénteki nagy imára, és nem foglalkoznak az üzlettel, miként hivatalosan Európában is így tesznek vasárnap. A gond épp ebből adódik. A Közel-Kelet bankjai, üzletei és olajszektorának kiszolgálói csütörtökön és pénteken, külföldi partnerei pedig szombaton és vasárnap nem dolgoznak. A külföldiekkel való üzletelésre így kizárólag három nap alkalmas, amely bizony kevés.
A vita persze azonnal kirobbant a hagyományok védői és a modernizálás hívei között. A kuvaiti parlament arra szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza a döntést, mivel sok honatya szerint a kabinet nem mérte fel a változtatás következményeit, például a megnövekvő forgalmat az új munkanapon. Szaúd-Arábiában egyelőre ragaszkodnak a hagyományos hétvégéhez, ám a vita ott is folyik az átállásról. A helyi parlamentnek megfelelő Súra Tanács tagjai azonban nem tartották a felvetést méltónak a támogatásra, így egyelőre marad a régi rendszer. A tanács elnökhelyettese, Mahmúd Taiba egyértelműen az iszlámot féltette a változásoktól. „A hétvége áthelyezése elfogadhatatlan egy olyan ország számára, amelynek a Korán és a szunna az alkotmánya” – utalt felszólalásában Taiba az iszlám szent könyvére és a közösség által lefektetett hagyományok gyűjteményére. Taiba szerint ráadásul jelenleg is túl sok ember használja a hidzsra-naptár (amelyben Mohamed próféta Mekkából Medinába való vándorlása jelenti a kiindulópontot, és holdhónapokban számol) helyett a Gergely-naptárt, amely veszélyt jelent az iszlámra nézve. A rijádi kereskedelmi kamara elnöke pedig arra mutatott rá, hogy a világ 1,5 milliárd mozlimja számára Szaúd-Arábia a példa, amelyet követni kell, s a hétvége átalakítása sem más, mint a „keresztények és zsidók” gyakorlatának utánzása. Abdulrahman al-Dzserajsi szerint a modern telekommunikációs eszközökkel különben is át lehet hidalni a problémákat, nem kell szükségképp munkanappá nyilvánítani a csütörtököt, hogy dolgozhassanak a bankok.
A Korán azonban nem mond semmit a hétvégéről. Abdul Muhszin al-Obajkan, a Súra Tanács tagja az Arab News szaúdi lapnak elmondta, a hagyományok szerint nincs a hétnek olyan napja, amelyet pihenésre fenn kellene tartani. Mint elmondta, még a péntek is lehet munkanap, ha a híveknek elég ideje van az imák előtti kötelező mosakodásra és lelki felkészülésre.
A tanács szerepéről egyébként azóta folynak viták, amióta felállították. Abdullah szaúdi uralkodó mindenesetre nemrégiben egy újságnak meglebegtette a lehetőséget, elképzelhető a tanács tagságának választások útján való felfrissítése, amely óriási változást jelentene az eddigi gyakorlathoz képest. A tanács tagjainak felét választották meg 2005-ben, a fennmaradó 50 százalék azonban a király által kinevezett tagokból áll az elsősorban tanácsadói jogkörrel felruházott „parlamentben”. Abdullah szerint „a Súra Tanács jól mintázza a szaúdi társadalmat, és elégedettek vagyunk a teljesítményével”. Hozzátette ugyanakkor, hogy a hatékonyság növelése érdekében „nem fogunk habozni, hogy támogassunk minden olyan lépést, amely a teljesítményt az ideális szintre emelné”. Az uralkodó ugyan burkoltan célzott egy esetleges reformra, amelyről egyébként szó esett 2005-ös trónra lépésekor is, Najef bin Abdul-Aziz herceg, belügyminiszter azonban kategorikusan elutasította a választások rendezését. „A tanács tagjai a legkiválóbb személyiségek az országban, és ez a fontos. Nem az, hogy hogyan kerültek a helyükre” – szögezte le a politikus az al-Vatan című szaúdi lapnak.
Pedig Magyarral foglalkozni KELL!