A vizitdíj nem gyógyír a hálapénzre

Az SZDSZ az egészségbiztosítási rendszer tervezett átalakításától reméli a hálapénz megszűnését. Szakértők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a paraszolvencia visszaszorításához sokrétű kormányzati intézkedéssorozat lenne szükséges, ám ennek egyelőre nyomát sem látják.

Ön dönt: hálapénz vagy vizitdíj. Mikola- és Orbán-féle boríték vagy pedig átlátható, kezelhető, igazságos rendszer – mondta sajtótájékoztatóján Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője, koalíciós egyeztetésért felelős államtitkár. Szerinte ez a kérdés odáig vezet: akarunk-e a jelenleginél jobb, működőképesebb Magyarországot, vagy minden maradjon a régiben. Horn szerint a Fidesz nyilatkozatai arra utalnak, hogy az ellenzék a változatlanság híve. A kormánynak meggyőződése azonban, hogy az egészségügyben elkerülhetetlen az átalakítás. A rendszer csak akkor szolgálja a betegek érdekeit, ha értük folyik a verseny – szögezte le.
– Már eddig is sokat tettünk a hálapénz visszaszorításáért, bevezettük a vizitdíjat, és támogattuk az egynapos sebészeti ellátást, de a legfontosabb lépés még hátravan. Valójában a biztosítási rendszer átalakításától remélhető a paraszolvencia megszűnése – ezt már Horváth Ágnes egészségügyi miniszter mondta. Úgy fogalmazott: el kell döntenünk, fizetjük-e tovább a hálapénzt, és elfogadjuk-e az ezzel járó bizonytalanságot, igazságtalanságot, kiszolgáltatottságot.
Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának szakértője viszont arra figyelmeztet: a biztosítási rendszer tervezett átalakítása önmagában biztosan nem képes a hálapénz megszüntetésére. Ehhez sokrétű kiegészítő intézkedéseket kellene hoznia a kormánynak, ám egyelőre ennek nem láthatók jelei. Hangsúlyozta: a hálapénz mélyen beivódott az emberekbe, amin nehéz lesz változtatni, főként olyan helyzetben, amelyikben a normaszegés általánossá vált a társadalomban. Sinkó szerint vannak olyan intézkedések, amelyeket az új, több-biztosítós rendszerben meg kell tenni ahhoz, hogy a hálapénzhelyzet ne romoljon. Ilyen például a szabad intézményválasztás rendjének fenntartása. Hasonlóképpen gondolkodik Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke is. Mint mondta, nem a biztosítási rendszer jellegétől függ, van-e Magyarországon hálapénz. Ő is komplex intézkedéscsomag meghozatalát tartaná szükségesnek, amelynek elengedhetetlen része lenne az orvosi bérek jelentős emelése is. Varga ugyanakkor úgy érzi, az utóbbi időszakban csökkent valamelyest a hálapénz. Ez szerinte a vizitdíj lélektani hatásával, az orvos-beteg találkozások számának vizitdíj miatti csökkenésével és a lakosság anyagi helyzetének általános romlásával magyarázható.
Más szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy az elmúlt időszak kormányzati intézkedései éppen a hálapénz gyakoriságát növelték. Példaként említették a kórházi ágyszámcsökkentést, amellyel párhuzamosan jelentősen csökkentették a társadalombiztosítási finanszírozás mellett ellátható betegek számát, aminek következtében drasztikusan nőttek a várólisták. Mindez pedig ahhoz vezet, hogy sokan pénzért igyekeznek mielőbbi ellátáshoz jutni.

Lemondana a többletbevételről. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház igazgató főorvosa, Csiba Gábor szívesen lemondana a vizit- és napidíjból származó többletbevételről, ha az intézmény viszszakapná az első félévi gazdálkodását sújtó elvonást. A két összeg nagyságrendileg különbözik. A vizitdíjból és a napidíjból befolyó összeg havi 10-11 millió forintra tehető. Ez az intézménynél marad. Csakhogy az első hat hónapban a finanszírozási elvonás összesen 541 millió forintot tett ki.