Felvételi: mást választ a főváros és a vidék

A gimnazisták a humán, a szakközépiskolások a műszaki területet részesítik előnyben. A vidékiek közül kiemelkedően sokan jelentkeztek pszichológia szakra, a falusiak pedig főként a gazdálkodás iránt érdeklődnek, míg az újonnan induló szabadbölcsészetet elsősorban budapesti fiatalok választották – derül ki az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda adataiból. A drasztikus jelentkezőszám-csökkenés nem magyarázható a kevesebb diákkal, hiszen az érettségizők száma négyezerrel több volt, mint tavaly.

Kiderült a vizsgálódásból, hogy mind a szakközépiskolai érettségivel, mind a gimnáziumi végzettséggel rendelkezők körében népszerűek a gazdaságtudományi területek, ilyen a gazdálkodás és menedzsment, a turizmus-vendéglátás, valamint a pénzügy és számvitel szak. A szakközépiskolások körében azonban kiemelkedően nagy az érdeklődés a műszaki terület iránt. Sokan választották a mérnök-informatikus, a gépészmérnök és a villamosmérnök szakokat, míg a gimnáziumban végzettek inkább a humán terület felé húznak, mint a kommunikáció és médiatudomány, a pszichológia, andragógia vagy a nemzetközi tanulmányok szak.
A községekben élők körében a gazdaságtudományi terület a sláger, ezenkívül a mérnöki szakma, így a mérnök-informatikus, gépész-és villamosmérnöki szak vonzott sok falusi fiatalt. A vidéki városokban élők közül a gazdaságtudományi területek, valamint a minden körben népszerű kommunikáció és médiatudomány mellett sokan választják a pszichológiát és az andragógiát, vagyis a felnőttképzést. A fővárosi fiatalok és a vidéki városiak szakválasztása között az egyetlen érdekes különbség, hogy az újonnan induló szabadbölcsészet alapszakra elsősorban budapesti fiatalok jelentkeztek.
Az adatokat nézve kiderül az is, hogy a jelentkezők számának drasztikus csökkenése nem magyarázható azzal, hogy fogy a diákok száma, ugyanis idén négyezerrel többen érettségiztek, mint egy évvel korábban. Ennek ellenére több mint 24 ezerrel kevesebb fiatal jelentkezett a felsőoktatásba, mint egy évvel korábban. Az érdeklődés soha nem látott visszaesésének oka, hogy megszűnt az ingyenes felsőoktatás Magyarországon: a most felvett diákoknak a másodévtől kezdve alapképzésen évi 105, mesterképzésen 150 ezer forintot kell fizetniük tanulmányaikért.