Az Osztrák–Magyar Monarchia nem folytat gyarmatpolitikát! – közölte Horthy Miklóssal a hadiflotta parancsnoksága, mikor a későbbi magyar kormányzó a császári és királyi udvart külföldi hódításokra próbálta rábírni. Emiatt a flotta inkább kereskedelmi célú utakat tett a világ minden táján, megtelepedni sehol nem próbált. Nem volt ilyen célja annak az 1872-ben Osztrák–Magyar Északi-sarki Expedíció néven indult vállalkozásnak sem, amely a Monarchia egyetlen kvázigyarmatát megszerezte. A jeges kaland során Karl Weyprecht sorhajóhadnagy és helyettese, egyben az expedíció tudományos vezetője, Julius Payer főhadnagy a Spitzbergák és a Novaja Zemlja közötti területet indultak átkutatni Kepes Gyula magyar hajóorvos kíséretében. Emellett az a merész ötlet is felmerült, hogy ők keresik meg a zord északi területek és a Bering-szoros közötti átjárót. A Tegethoff nevű hajó azonban a jég fogságába került, így partra szálltak a kutatók. Az általuk felfedezett területet őcsászári és királyi felségéről Ferenc József-földnek nevezték el. A 191 kisebb-nagyobb szigetből álló csoportosulás egyik tagja gróf Zichy Jenőről, az expedíció egyik támogatójáról a Zichy-föld elnevezést kapta, egy kiszögellést pedig máig Budapest-fokként emlegetnek. A kutatás egyébként nem volt teljes egészében a hadügyminisztérium terve, ahhoz adakoztak – igaz, meglehetősen keveset – magyar bankok és magánszemélyek is, ám eredményei okán mindenütt megjelent a hadiflotta annaleseiben mint közös osztrák– magyar expedíció.
A Ferenc József-föld mégsem lehetett osztrák–magyar birtok, hiszen hivatalosan csak magánszemélyek kirándulása volt az expedíció. Minthogy a Monarchia semmiféle követelést nem nyújtott be a lakatlan, megközelíthetetlen és jéggel borított területre, két ország között dőlt el a vita: a Szovjetunió és Norvégia követelte a földet. 1926-ban Moszkva közölte a világgal, hogy a Ferenc József-föld az ő birtoka. Norvégia erre válaszul tiltakozott, és két hajót indított útnak a jégszigetek felé, hogy a szovjetek előtt birtokába vegye. A Torsnes és a Hvalrossen azonban a jég fogságába került, így megelőzhette őket a Georgij Szedov jégtörő. Smidt doktor emberei ki is tűzték a szovjet lobogót a szigetekre, s 1932-ben a Ferenc József-földet Moszkva annektálta.
Kutatási és katonai célból ideérkezett néhány ember a szárazföldről, ám a szigetek továbbra is gyakorlatilag lakatlanok. Eurázsiának ugyanakkor ez az Északi-sarkhoz legközelebb eső pontja, így komoly katonai-politikai jelentősége van. A szovjet időszakban le is volt zárva a terület, mivel számos hadgyakorlatot hajtottak végre errefelé, s csak 1991-re nyílhatott meg újra a „madárlátta magyar gyarmat”. Manapság pedig épp a Ferenc József-földtől számítja Oroszország azt a kétszáz tengeri mérföldet, ameddig elér befolyása az Arktisz területén.
origo.hu
Világosan kiderül a legújabb hangfelvételből: hazudott Magyar Péter a tüntetések költségeiről - de honnan jöhet a pénz?
