Minek kell kordon a Kossuth térre?

Ellentmondásokkal terhes a Kossuth tér átépítési terve, az 1,2 milliárd forintos beruházást ugyanis az egyik verzió szerint a parlamenti mélygarázs megépítése nélkül akarják végrehajtani; ebben az esetben a kész közteret később újra szétszednék. Az sem érthető, hogy a nem túl látványos új teret miért kell kerítéssel körbevenni, hacsak nem azért, hogy folyamatosan rendelkezésre álljon a „műveleti területet” szegélyező kordon.

Megvizsgáltuk a Parlament előtti tér átépítésére az Országgyűlés Hivatala, a fővárosi önkormányzat és a Belváros pályázatnyertes dokumentációját, és számos ellentmondást találtuk a korábbi ígéretek és a mostani elképzelés között. A pályamunkát készítő S73 Kft. neve mellőzését kérő munkatársától megtudtuk: nem biztos, hogy az új köztér kialakításával egy időben készül el a Parlament mélygarázsa. Ebben az esetben viszont később fel kell szedni a díszburkolatot.
Ismert, az Országház előtt most a képviselők autói parkolnak, a parlament hivatala éveken át éppen azért nem járult hozzá a terület felszabadításához, mert úgy látta, mélygarázs nélkül máshol nem megoldható az autók elhelyezése. A kocka múlt ősszel fordult, amikor a tüntetések idején Demszky Gábor főpolgármester és Szili Katalin szocialista házelnök is úgy nyilatkozott, hogy kívánatos lenne, ha közpark és játszótér épülne az ország fóruma helyén. Ehhez képest kompromisszumnak tekinthető a mostani terv, hiszen az elmúlt húsz évben számos nagy demonstrációnak helyet adó parkoló nagy része térkő- és üvegtégla-burkolatot kap, így ha nem is a korábbi tág helyen, de továbbra is mód lesz a tiltakozó akciókra. Arra tegnap nem sikerült választ kapnunk, hogy mi lesz a hivatalosságok autóival.
Meglepő viszont, hogy a teret – nagyjából a múlt őszi rendőrkordon nyomvonalán – díszkerítéssel veszik majd körbe, éjszakára pedig bezárják. (Emellett a Parlament húszméteres határvonalán egy másik állandó biztonsági kerítés is épül.) „Mi, liberálisok mindig kiállunk az alkotmányos jogok érvényesülése, a gyülekezési és szólásszabadság jogának sérthetetlensége mellett.” Demszky Gábor írta blogjában e sorokat tavaly. A Kossuth tér bekerítése ennek némiképp ellentmondani látszik.
Kerítéssel a fővárosban eddig csak a játszótereket volt szokás körbevenni, hogy megóvják a gyerekeket a forgalomtól. A nehezen indokolható elképzelés ráadásul Mohácsi Sándor tájépítészt, a pályázat egyik készítőjét is meglepte, amikor a köztévé szerda esti műsorában szembesült azzal. Beleznay Éva, Budapest megbízott főépítésze ugyanakkor a Népszabadságnak azt mondta, hogy nincs miről vitatkozni, a kerítés része volt a pályázati kiírásnak. Amint azt a Magyar Nemzet megtudta, a tér zöld felülete minimális mértékben növekszik. Különös az is, hogy miért kerül 1,2 milliárd forintba a parkoló kövezése és a tér átalakítása, a szökőkutak kiépítése, miközben egy ötezer négyzetméteres, uniós szabvány szerinti játszótér nagyjából 180 millió forintból alakítható ki, és még Vác barokk főterének botrányokkal tarkított teljes rekonstrukciója is kijött egymilliárd forintból.

A többi parkra alig költenek. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1990 óta 5,388 millió négyzetméterrel nőtt Budapest zöld területe. Ám ez csalóka adat: a tágabb értelemben vett belvárosban kevés az igazi zöld terület, ott még mindig az aszfalttenger az úr. A város tereinek többsége hajléktalanok által lelakott, szlömös placc, valódi, szépen rendben tartott közpark alig akad. A város elhanyagolt zöld területeihez sorolhatjuk a Margitszigetet, az Óbudai-szigetet, a Városligetet (ahol immár évek óta a csónakázótavat sem töltik fel), valamint az elvadult, 112 hektáros Népligetet. Kóka János tavalyi választási kampányában sokadszor vette elő a Moszkva tér átépítési tervét, ám a választások után olyannyira elfelejtették a Budapest szégyenfoltjának nevezett teret, hogy az elkövetkező évek fejlesztései között sehol sem említik. Volna tehát mit felújítani, ám a Kossuth tér átépítése mindent megelőz.