MNB: Elmúlt a veszély

A jelzálog-hitelezés gyors terjedése és a kölcsönszerződések fellazuló feltételei ellenére sem fenyegeti közvetlenül a külföldi jelzálogválság a hazai bankrendszert – vélik a Magyar Nemzeti Bank elemzői, akik tegnapi tájékoztatójukon hangsúlyozták: a magyar piacot védi az amerikaihoz képest jóval kisebb mértékű lakossági eladósodottság, illetve a hitelbiztosíték értékének megnyugtatóan alacsony szintje.

Habár az amerikai másodlagos jelzálogpiaci válság átterjedt az európai bankrendszerbe, a hazai pénzügyi szféra működésére eddig csak korlátozott hatást gyakorolt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tájékoztatójából, amely az USA-ból induló pénzpiaci válság hátterét és közvetlen hatásait vizsgálja. A tanulmány leszögezi: a bruttó nemzeti össztermékhez viszonyítva hazánkban alacsony a jelzáloghitelek aránya, míg az Egyesült Államokban 110 százalékos, addig a magyar ráta mindössze 10 százalékra rúg. További védelmező tényező, hogy bár lazulóban vannak a lakáshitelezési feltételek, a hitelbiztosíték szintje még mindig alacsony, egy-egy ingatlan értékének átlagosan csak a felére vesz fel hiteleket a lakosság. Az amerikai gyakorlattól az is eltér, hogy hazánkban a banki feketelistán szereplő adósok csak kis számban és kis összegben juthatnak hitelhez, s a törlesztőrészletek fizetésére rendelkezésre álló jövedelem mértéke is megegyezik az uniós átlaggal. A hazai bankrendszernek ugyanakkor megnövekedett a kockázata, mivel a válság nyomán kialakult bizonytalanság és forráshiány miatt a magyar bankok nehezebben, illetve magasabb kamatok mellett juthatnak hozzá külföldi hitelekhez.
– A kockázatokat azonban jelentősen mérsékelheti, hogy az itthoni bankrendszer külföldi forrásainak közel fele az adott pénzintézet külföldi tulajdonosától származik – fogalmaz a tanulmány. Nagy Márton, az MNB elemzője egy tegnapi sajtótájékoztatón elmondta: az augusztus elején kirobbant pénzügyi válság elsődleges oka, hogy az USA-ban 2004-től rohamos tempóban nőtt a jelzáloghitelek állománya, amelynek egy részét igen enyhe feltételekkel helyezték ki a bankok. A lakásárak időközbeni zuhanása és az alapkamat növekedésével párhuzamosan dráguló törlesztőrészletek miatt azonban egyre több háztartás volt képtelen tovább fizetni a részleteket. A kockázatos hiteleket időközben azonban más, biztonságosabb befektetésekkel felhabosított értékpapírok formájában piacra dobták a bankok, ezen dominóhatás következtében alakulhatott ki a nemzetközi válság – tette hozzá Nagy Márton, aki hangsúlyozta: a magyar bankrendszer közvetlenül nincs kitéve a külföldi jelzáloghitelek bedőlésének.
Háttér a 8. oldalon

Vidéki egységek vége. Az MNB november 1-jén bezárja debreceni és székesfehérvári kirendeltségét, így a jegybank novembertől csak Budapesten lesz jelen. Az MNB regionális kirendeltségeinek száma az elmúlt évben folyamatosan csökkent, az utolsó központ bezárásával a jegybank valamennyi vidéki egysége megszűnik.