Felmérést készített a Magyar Kórházszövetség arról, hogy a fekvőbeteg-ellátó intézmények miként tudták bevezetni a munkaidőre vonatkozó új, július elsejétől hatályos szabályokat. Golub Iván, a szakmai szervezet volt elnöke lapunknak úgy nyilatkozott: a törvény kihirdetése és hatálybalépése között eltelt rendkívül rövid, háromnapos időszak lehetetlenné tette a felkészülést. Ezt támasztja alá a most végzett kérdőíves felmérés is – szögezte le.
Arra a kérdésre, hogy sikerült-e bevezetni az új szabályokat a törvényben szereplő július elsejei határidőre, a kórházak 25 százaléka nemmel válaszolt, további 50 százalék pedig azt felelte, hogy csak részben tudott megfelelni az új előírásoknak. Az intézményeknek csak 25 százaléka tudta időben bevezetni az új szabályokat. – Ezek jellemzően nem a meghatározó, nagy intézmények, hanem inkább az egy szakmára specializálódott kisebbek – mondta Golub Iván.
Megkérdezték az intézményeket arról is, hogy tudtak-e egyeztetni az új feltételekről az érdekképviselettel, módosították-e a kollektív szerződéseket, s kötöttek-e egyéni megállapodásokat a dolgozókkal. A válaszadók kétharmada úgy nyilatkozott, hogy erre nem volt lehetősége. Golub Iván emlékeztetett arra, hogy három nappal a július elsejei hatálybalépés előtt ismerték meg a közlönyből a törvény végleges szövegét. E nélkül jogszerűen nem volt miről tárgyalni – fogalmazott.
*
Arra is rákérdeztek a felmérésben, hogy az intézmények kiváltottak-e ügyeletet készenléttel. Kiderült: a kórházak 45 százaléka élt ezzel a lehetőséggel. A készenlét alapvetően abban tér el az ügyelettől, hogy a szakorvos nem tartózkodik a munkahelyén, csak riasztásra megy be. Golub Iván úgy fogalmazott: ez egy olcsóbb, gyakran kényszermegoldás, ami nem feltétlenül szolgálja a biztonságos betegellátást.
A felmérés szerint az intézmények 85 százaléka nem rendelkezik elegendő munkaerővel az új ügyeleti rend betartásához, 50 százalékuknak pedig pluszkiadást okoz az új szabályozás. Kiderült az is, hogy 75 százalékuk úgy érzi, bizonyos osztályokon a nappali ellátásban is gondot jelenthetnek a munka- és pihenőidőre vonatkozó új feltételek.
Az új szabályozás abban különbözik az eddigitől, hogy egyértelművé teszi: a közszolgálatban, így az egészségügyben dolgozók heti átlagban 48 óra munkavégzésre kötelezhetők. Arról pedig szabadon dönthetnek, hogy a heti 48 órán túl vállalnak-e pluszfeladatot. A törvény ugyan az ügyeletben töltött időt teljes egészében munkaidőnek számítja be a munkaidőkeretbe, de a kiemelt díjazás továbbra sem jár a teljes időtartamára.
– Az ügyeleti díj nagyon alacsony, de az orvosok kifejezhetik nemtetszésüket azzal, hogy a heti 48 óra kötelezően elrendelhető munkaidőn túl önként már nem vállalnak feladatot. Ekkor pedig nem lesz elegendő ügyelő orvos az országban – vélekedett Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara titkára. Mint mondta: az új rendszerrel nincsenek megelégedve. Az orvosok egy jelentős része ugyanis bércsökkenésről számolt be, s úgy érzi, a munkáltatók sem igyekeznek velük megállapodni. Persze nehéz a helyzetük, noha a jogszabály a díjazásnak csak a minimumát határozza meg, s lehetővé teszi az intézményeknek, hogy külön megállapodásokat kössenek dolgozóikkal, ugyanakkor finanszírozást nem adnak hozzá.
Ezt gondolják „agyhalott”, „Soros-ügynök” társai Magyar Péterről