Nagyot változott az elmúlt mintegy másfél évtizedben Julija Timosenko. Politikai karrierje hajnalán sötétre festett haját gyakran fogta copfba, vagy egyszerűen csak a vállára hullott. Öltözéke szintén nem volt különösen kirívó, általában kosztümöt viselt hosszú, térd alatti szoknyával. Julija Vlagyimirovna azonban meg-megengedte magának, hogy a 90-es évek elejének divatját követve csizmát hordjon. Az a legenda járja, hogy a „gázlady” így, hosszú csizmában és miniben ment tárgyalni a Gazprom akkori nagy hatalmú vezérével, Rem Vjahirevvel. A rossz nyelvek szerint éppen elbűvölő megjelenésének köszönheti Ukrajna, hogy akkor meglehetősen mérsékelt áron kapta az orosz gázt.
Amikor Timosenko 1997-ben először lett képviselő, igyekezett mindenben követni az akkori parlamenti öltözködési kódexet, s a rada többi hölgyéhez hasonlóan fekete kosztümben, sötét szoknyában járt az ülésekre. Akkoriban nem volt szokás, hogy a nők divatos, színes öltözékükkel tűnjenek ki a képviselők közül. Miniszterelnökként, 2005-ben azonban Timosenko már bátran félredobta e megkövesedett szokásokat. Öltözékén nyomon lehetett követni a nagy divatházak legújabb kollekcióit. Kedvence a Louis Vuitton. A nagyméretű gombok, a lekerekített gallér, Vuittonék védjegye az ukrán nagypolitika divatjává vált. Az ukrán diplomaták, szakértők úgy vélik, Timosenko öltözködésével túllépett a megengedett határokon, s megjelenése inkább nagyvilági dámáé, mint politikusé.
Az újságírókat inkább az érdekelte, miből telik Timosenkónak a több ezer dolláros kollekciókra. A politikus ugyanis még 2005-ben, miniszterelnökségének évében is csak szerénynek számító, mintegy 12 ezer dolláros jövedelmet vallott be. A kíváncsiskodóknak csak anynyit mondott, hogy a férje tartja el. Alekszandr Timosenko azonban a gázszférában elkövetett machinációk miatt évekig hosszú ideig vizsgálati fogságban ült, s felesége szavai szerint ma agrárbiznisszel foglalkozik. A sajtó kinyomozta, hogy fürjtojásokkal kereskedik, amiből aligha futja Julija csillogó ruhatárára. Ilyenkor az újságírók emlékeztetnek arra, hogy Timosenko nem véletlenül kapta a „gázlady” nevet, s a 90-es évek első kétharmadában a gázbizniszből, ha nem is teljesen törvényesen, de olyan jövedelemre tehetett szert, ami egy életre elég.
Julija Timosenko igyekszik elfeledtetni a múltat. Az egykori gazdag üzletasszony ma a tiszta kezű, a hatalmat számon kérő politikus megtestesítője, a szegények védelmezője. Az új imázs a külső jegyekben is megnyilvánult. Az ismert hajfonat Julija védjegyévé vált a határokon túl is. A most indult kampányban klipjei azt hirdetik, hogy a gazdagoktól el kell venni mindent, s a javakat fel kell osztani a szegények között. Timosenkóból, a businessladyből mára nem maradt semmi, még Louis Vuitton gombjai sem. Hiába, mit meg nem tesz egy politikus a nép szeretetéért?!
Akadt valami, amit kevesen bocsátottak meg a farmotoros Skodáknak
